Babafejlődés hétről hétre - 1 hónapos baba fejlődése

Kisbabánk fejlődése során számos kérdés vetődhet fel bennünk, ezekre adunk szakértő választ cikksorozatunkban. A leírtak általános útmutatásként értendők. Ha gyermekünk koraszülött volt, ajánlott az eredetileg meghatározott születési időpontot tekinteni kiindulási alapnak, mikor a kisbaba fejlődését követjük.

 

 

 

 

 

 

Összefoglaló az egy hónapos baba fejlődéséről

 

FIZIKAI FEJLŐDÉS

Bőre feszesebb, ráncai elsimultak, már kis zsírpárnái is vannak. Magzatpózban fekszik, keze ökölbe szorul, popsiját égnek emeli. Hason rövid időre, kissé elesetten megemeli a fejét, s automatikusan oldalra fordítja, hogy akadálytalanul lélegezhessen. A szemétől kb. 30 cm-re tartott tárgyat (ha túl közel van, kancsalságot okozhat) pár másodpercig nézi, megpróbálja követni, néha elveszti szem elől. Kancsalít, mert még nem tudja egyszerre használni mind a két szemgolyóját, tekintetét egy pontra fixálni. Napi alvásigénye 15 óra (ebből kb. 8,5 óra az éjjeli alvás). Képes előrehajtani magát rövid távolságon, ha arccal lefelé helyezik a vízre. Mozdulatai még pontosabbak, ha teljesen alámerítik. Szemét nyitva tartja. (Ez a búvárreflex: víz alatt automatikusan visszatartja lélegzetét). Háton fekve ne próbálkozzunk, mert megrémül, vizet nyel és sír. Feje nagyon billenékeny.

A második hónap végi kontroll lehetővé teszi, hogy a gyermekorvos megvizsgálja a kisbabát, és azt is láthatja, hogy van az anyuka. A vizsgálat során:

• Megnézi a kisbaba fejét, megtapogatja a kutacsát, és megállapítja, hogy az elülső még nyitva van.
• Megvizsgálja a bőrét, megnézi, látja-e az újszülöttön hámlással járó, vöröses foltokban jelentkező ekcéma, aknék vagy anyajegyek nyomait.
• Megvizsgálja a szopási reflexet, a motoros készségeket, a szemet, a fület, a köldököt és a genitáliákat.
• Megnézi, hogy van-e elmozdulás, vagy más probléma a csípő-izületeknél.
• Beadja a szükséges oltást – HIB (Haemophilus B elleni, amit agyhártyagyulladás elleninek ismernek)

INTELLEKTUÁLIS FEJLŐDÉS  

Még mindig a sírás és a testbeszéd a fő kommunikációs eszközei. A szülők kezdik megtanulni, hogy melyik sírásfajta mit jelent, így hatásosabban tudják azt csillapítani. Megkülönbözteti az ismerős és az idegen hangokat. Az ismerős hang irányába fordul. Arcokkal ugyanez a helyzet. Ha közel az arc, követi a mozdulatait. Beszédmozgást utánoz: nyitja/zárja száját.

SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS

Az újszülött érzékeny a hőmérséklet változásaira, vetkőztetéskor gyakran sír. Ha felvesszük, rendszerint abbahagyja a sírást, mert tudja, hogy megnyugtatást, segítséget kap. A reflexmosolyt felváltja a felismerő mosoly: a baba arcánál közvetlenül feltűnő felnőtt arc váltja ki. Maga a mosoly még személytelen, nem csak a szülőnek szól. Csukott szemmel, a külvilág ingereitől elzárkózva szopik, mindenestül átadja magát a táplálkozás, tapintás és ízek nyújtotta boldogságának.
 

HOGYAN ETESD? 

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint legalább 6 hónapos koráig célszerű szoptatni a csecsemőket. A szoptatás létfontosságú a kicsi immunrendszerének kialakulása miatt. Előfordulhat természetesen, hogy az anyának nincs elég teje vagy egyéb problémák miatt nem tudja szoptatni a gyermekét. Ilyenkor több mód is adódik az anyatej pótlására. Már lehetőség van arra, hogy a gyermekorvossal receptre anyatejet írassunk fel, amelyet anyatejelosztó központokban vehetünk át. (Mindez a gyermek 8 hónapos koráig ingyenes). Azonban, ha így sem sikerül anyatejhez jutnunk, akkor tápszert kell alkalmaznunk. A csecsemő immunrendszerének megerősítése miatt célszerű ilyenkor pre- és probiotikumokat tartalmazó termékeket vásárolni.

Szoptatásnál az édesanyáknak javasolt figyelmet fordítani arra, hogy mit esznek, mert nem mindegy, hogy az anyatejnek mennyi a vitamin és a tápérték tartalma. A legjobb ebben az esetben is, a változatos és mértékletes táplálkozás.
  

HOGYAN SEGÍTHETED, FEJLESZTHETED?

Elkezdhetjük a levegőztetést (az első hetekben nem az egészségét védjük elsősorban az egyenletes szobai "meleggel", hanem idegrendszerének biztosítjuk a legteljesebb védelmet és nyugalmat). Ne rakjuk ki közvetlen napfényre, téli levegőztetésnél a sálat ne a gyerek orra-szája elé kössük. Ilyenkor a hideg nedvesség, amely a kilélegzett, elhasznált levegő párájából az arcára csapódik, kellemetlen és káros. D-vitamint, a csontfejlődés, a növekedés, a gyarapodás kulcsfontosságú vitaminját kapja naponta (legalább 3 éves korig), s véralvadást elősegítő K-vitamint hetente (ha kizárólag anyatejjel tápláljuk). Az adagolást beszéljük meg a gyerekorvossal!

A gügyögés a leginkább az első hat hónapban értékes, ezt követően egyre ritkább. Hogyan beszélhetünk még a kisbabához:

• Mindig kommentáljuk, épp mit csinálunk.
• Tegyünk fel a kisbabának kérdéseket (még ha nem is tud rájuk válaszolni), és adjuk meg a lehetőséget, hogy visszagügyögjön nekünk.
• Emeljük a hangszínünket, mikor a kisbabához beszélünk – ez a legtöbbjüknek tetszik. 
• Utánozzuk a kisbaba beszédjét.
• Énekeljünk és olvassunk neki meséket, verseket hangosan – minél egyszerűbb és dallamosabb, annál jobb.

 

MIKOR VAN GOND?

Fontos, hogy minden hónapban figyeljük gyermekünk fejlődését. Ha rendellenességet tapasztalunk, forduljunk szakemberhez időben, hogy megfelelő fejlesztésben részesülhessen az újszülött. Az első néhány hétben az esetleges probléma jele lehet, ha a csecsemő sokat feszíti magát, nem simul bele a kezünkbe, illetve nagyon laza, szinte kicsúszik a kezünkből.

Másrészt ne felejtsük el elvinni a gyermeket 1 hónapos koráig objektív hallásvizsgálatra (otoakusztikus emissziós vizsgálat), amely képes kiszűrni a veleszületett hallási rendellenességet. 
  

 

 

Forrás:https://www.csaladinet.hu

 

Az alkoholról is tudni kell beszélni a gyerekekkel

Vannak, akik azért isznak alkoholt, mert a baráti társaságban ez a szokás, vannak, akik így tudnak ellazulni egy hosszú munkanap után. Vannak, akik pedig így tudnak megküzdeni a szorongásaikkal, érzelmeikkel. Felnőttként tudhatjuk már a mértéket, azt, hogy hogyan hat a testünkre, és hogy milyen helyzetekben mennyit és miért iszunk. De vajon mikor és mit mondunk a gyerekeinknek az alkoholról és mennyi felelősségünk van a jövőbeni alkoholfogyasztási szokásuk kialakulásában?

Az alkoholfogyasztás hatással van arra, hogy hogyan gondolkozunk, és hogyan érzünk… De hogyan beszéljünk minderről egy gyereknek?

Vannak, akik azért isznak alkoholt, mert a baráti társaságban ez a szokás, vannak, akik így tudnak ellazulni egy hosszú munkanap után. Vannak, akik pedig így tudnak megküzdeni a szorongásaikkal, érzelmeikkel. Felnőttként tudhatjuk már a mértéket, azt, hogy hogyan hat a testünkre, és hogy milyen helyzetekben mennyit és miért iszunk. De vajon mikor és mit mondunk a gyerekeinknek az alkoholról és mennyi felelősségünk van a jövőbeni alkoholfogyasztási szokásuk kialakulásában? Vancsura Petra, a Yelon-chat ügyeletvezetőjének tanácsait adjuk közre.

A kamasz alkoholfogyasztása aggodalmakra ad okot

Az alkohol már kis mennyiségben is hatással lehet a szervezetünkre, bár ebben sok tényező bír befolyással (mennyit ettünk korábban, milyen a testfelépítésünk, milyen a genetikánk, milyen mértékben vagyunk hozzászokva). Nehezebben hozunk meg döntéseket ilyenkor, és azt gondoljuk, hogy több mindent tudunk megcsinálni, mintha józanok lennénk. Ha már csak ezeket gondoljuk végig, érezhetjük, hogy egy gyerek vagy kamasz alkoholfogyasztása aggodalmakra ad okot. Az agyi funkciók fejlődésének hosszú folyamata miatt befolyásolhatóbbak és az is fontos számukra, hogy bizonyítsanak a szüleiknek vagy kortársaiknak. Ezért érdemes a gyerek fejlődési szintjének megfelelően beszélgetni az aggályokról és meghallgatni a véleményüket. Hasznos kitérni a fiziológiás hatásokra, a viselkedésben bekövetkező változásokra és az alkalomszerű vagy tartós alkoholfogyasztás veszélyeire.

Beszéljünk róla!

Óvodáskorban, amikor a gyerek figyelme a saját teste működése felé is fordul, el lehet mesélni például, hogy különböző italok hogyan hatnak a testére. Kisiskoláskorban a szabályok, a társadalmi konvenciók betartása és az iskolai teljesítmény kerül a fókuszba, nagy a tudásvágyuk és fontos számukra, hogy megértsék az ok-okozatokat, így már nagyobb részletességgel lehet elmagyarázni az alkoholfogyasztás következményeit. Kamaszkorban a szülő megtalálhatja magában azt a biztonságot nyújtó gondolatot, hogy már nem tudja lal kapcsolatban is legyenek határok: a szülők ne hagyják figyelmen kívül az esetleges alkoholos állapotaikat.

Kamaszkorban sok mindent kipróbálhat a fiatal, feszegeti a határokat

A kutatások kimutatták, hogy a 15 éves kor alatti alkoholfogyasztás káros a gyerek fejlődésére és azt tanácsolják, hogy a lehető legkésőbb fogyasszon először alkoholt, beleértve a kipróbálást is. Kamaszkorban sok mindent kipróbálhat a fiatal, feszegeti a határokat, de a mértéktelen alkoholfogyasztás problémákat jelez. Ebben az esetben érdemes megvizsgálni, hogy mit leplez el az alkohol, milyen nehézségek vannak a családban, a szülő-gyerek kapcsolatban.

Már régóta lehet tudni, hogy az alkohol is olyan szer, ami neurokémiai változásokat okoz az agyban, hasonlóan más drogokhoz. Az amerikai Milkman pszichológusprofesszor mutatott rá arra, hogy ezeket az agyban bekövetkező változásokat élmények útján is el lehet érni. Így hozta létre Amerikában, majd később Izlandon is segített megalkotni egy fiataloknak szóló programot, ahol sporttevékenységeket, művészeti és zenei foglalkozásokat tartó klubokat alapítottak, amik alternatívákat nyújtanak az alkohol- és drogfogyasztással szemben, illetve megadják a fiataloknak a valahova tartozás érzését.

Forrás: www.hintalovon.hu

Így alakíthatsz ki egészséges testképet a gyerekben

A gyerek testképének kialakulásában nem meglepő módon jelentős szerepet játszik a családi minta, a szülői hozzáállás. Természetesen a társadalmi tényezők jelentősége sem elvitatható.

Számos kutatás bizonyítja, hogy az, hogy egy gyereknek milyen testkép alakul ki, elsődlegesen a családja befolyásolja. Ez sok mindent magába foglal: a testünkről való érzéseinket, az attitűdöket, a testünkről folytatott beszélgetéseket vagy azt, ahogyan a gyerek testéről kommunikálunk – mutatott rá Amy Slater, a bristoli University of the West of England munkatársa. Természetesen a társadalmi minták és tényezők is fontosak, de a szülők a testről kialakított pozitív vagy negatív üzenetei nagyon lényegesek a gyerek korai éveiben.

Fontos, hogy pozitív testképet próbáljunk kialakítani gyermekeinkben, hiszen tudjuk, hogy a pozitív testkép magasabb önértékeléssel jár, míg a negatív testkép csökkent az önbecsüléshez, depresszióhoz, evészavarokhoz, rosszabb teljesítményhez vezet – mondja Slater.

Az egészséges testkép kialakításához a HuffPost szakértők véleményét kérdezte, mire figyeljenek a szülők:

Száműzd a negatív megnyilvánulásokat a testről

Renee Engeln, a Northwestern Egyetem pszichológiai professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerekek abból tanulják meg, hogyan gondolkodjanak a testükről, ahogyan a körülöttük lévő felnőttektől hallják. Ha csak negatív megnyilvánulásokat hallanak, mindig a probléma jelenik meg a testtel kapcsolatban, akkor ők is erre fognak összpontosítani és azt tanulják meg, hogy a testük soha nem lehet elég jó. De ne csupán a saját testünk ócsárlását hagyjuk abba, hanem a másik emberét is: ha folyamatosan megjegyzéseket teszünk mások testére, akkor könnyen kerülhet a gyerek olyan helyzetbe, amikor a tükör előtt állva ugyanezeket a kritikákat fogalmazza meg magával kapcsolatban.

Figyeljünk tehát arra, hogyan beszélünk a súlyunkról, a testméretünkről a gyerekek előtt. Ne mondogassuk azt, hogy “olyan kövér vagyok”, vagy “bárcsak nekem is olyan testem lenne, mint X-nek”.

Beszélj pozitívan

A káros üzeneteket helyettesítsük pozitívokkal. Mire gondolunk? Meg kell adnunk magunknak annak a lehetőségét, hogy jól érezzük magunkat a testünkben, függetlenül attól, hogy milyen alakunk van, hány kilók vagyunk. Minden test pont úgy jó, ahogy van, a tied is, a gyerekedé is.

Vannak fontosabb dolgok is, mint a testünk

Ne ez legyen a fő téma. Nem a testünk, a kinézetünk határoz meg bennünket és másokat sem, hanem a cselekedeteink. Ez egy fontos üzenet a gyerekeknek. Fontos, hogy inkább úgy beszéljünk másokról, hogy kiemeljük a pozitív tulajdonságaikat, például, hogy milyen jó barát, ahelyett, hogy a megjelenéséről beszélgetnénk.

A test változik és ez természetes

Persze nem kell lepleznünk sem, ha például felszedtünk pár kilót, de nem mindegy, hogy ez panaszkodásként vagy az élet velejárójaként jelenik meg a gyerek előtt. Beszélhetünk nekik arról is, hogy a testünk folyamatos változásban van, tiszteljük a testünket minden korszakában.

Éljünk egészségesen

A szülők sokat aggódnak a gyerekeik étkezési szokásai miatt, vagy amiatt, mert sokat ülnek a gépnél és keveset mozognak. Ezt sokszor úgy kommunikálják, hogy kritizálják a gyerek súlyát vagy megjelenését, de ez visszaüthet. Ahelyett, hogy ezt tennénk, inkább mutassunk jó példát, együnk egészségesen, mozogjunk, teremtsünk olyan környezetet, ami a család minden tagjának egészségere szolgál. Nagyobb valószínűséggel él a gyerek egészségesen, ha otthon is ezt látja, ha ez a minta.

Az, hogy a szülők hogyan beszélnek az ételekről, az egészségről és a fizikai aktivitásról ugyanolyan káros lehet a gyermek testképének kialakulásában, mintha a testsúlyról vagy az alakról nyilatkoznának negatívan. A hangsúlyt arra kéne fektetni, hogy a testmozgás nagyszerű például stresszoldásra is. Nem amiatt kel mozogni, sportolni, hogy ideális legyen a testsúlyunk, hanem amiatt, mert mozogni jó dolog. Ha így szocializálódik egy gyerek, akkor jó eséllyel egész életében szívesen fog mozogni, bűntudat nélkül.

Ne engedd a testszégyenítést

Nem elég, ha otthon elfogadás van, hiszen jó eséllyel fog találkozni a gyerek más közegben negatív megjegyzésekkel. Soha ne hagyjuk szó nélkül a testszégyenítést, akkor sem, ha az iskolában történik és akkor sem, ha valamely családtag teszi. Magyarázzuk el a gyereknek, hogy nem szabad hagyni és nem kell elviselni a testszégyenítést, a súlyunkkal, alakunkkal, kinézetünkkel való ugratást, megjegyzéseket.

Légy figyelmes a társadalmi jelenségekre is

Lehet, hogy otthon helyesen értelmezitek a testtel kapcsolatos témákat, de a divat- és szépségipar, a tömegtájékoztatás, a reklámok mind a vékony testalkatokat preferálják és nyilván ez is hatással van a gyerekre. Gondoljuk át, milyen tartalmakkal találkozik a gyerek, milyen médiatartalmakat fogyaszt. Beszéljünk ezekről és szerezzünk be néhány test-pozitív könyvet.

Az egészséges testkép kialakulásának előfeltétele a mások és önmagunk tisztelete, a sokszínűség elfogadása. Fontos tudniuk, hogy lehet, hogy valakinek eltér a teste (súlya, magassága, formája) az átlagostól, de sikeres, közösségépítő, ambiciózus, tehetséges, kedves, stb. tulajdonságai vannak – és csak ez számít, nem az, hogy néz ki. Sokfélék vagyunk, és a sokszínűség megtanítja a gyerekeket arra, hogy ezt értékeljék. Ahelyett, hogy ítélkeznénk mások és önmagunk felett, értékelnünk kéne, hogy olyanok vagyunk amilyenek. Ez nem könnyű feladat, hiszen nem így szocializálódtunk, de egy kis gyakorlással egy elfogadóbb világot építhetünk.

Forrás: www.gyerekszoba.hu

Hozzátáplálás

Mivel minden kisgyermeket egyedi fejlődés jellemez, az életkoron kívül számos olyan jelre is felfigyelhetsz, amelyek azt jelenthetik, hogy babád készen áll a szilárd ételek kóstolására.
Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.

 

 

 

 

 

 

 

Lehetnek kérdéseink: Mikor kezdjük el? Hogyan egyen a baba? Mit, mikor adjunk neki?
A gyerekek számára készített ételek alapanyagait, főleg a leveles- és gyökérzöldségeket nagy odafigyeléssel kell kiválasztani. Lehetőleg bio gazdálkodásból származókat válassz! 

Vendégünk Fehérné Varga Orsi HiPP tanácsadó.   

A programra szeretettel várunk minden érdeklődőt a Nyíregyházi Babaklubba!

Helyszín: Nyíregyházi Babaklub, Sóstó Fürdő u. 29/5.

Időpont: 2024.05.17 péntek  / 10:30-12:30/

FIGYELEM! Útfelújítás zajlik a Fürdő utcában. Nem tudtok ott parkolni. 

Kérjük a Krúdy Hotel előtti parkolóból sétáljatok be a Nyíregyházi babaklubba! Köszönjük!

Hogyan tápláljuk a babákat?

Ideális esetben a babának hosszú ideig elég az anyatej, más táplálékra nincs szüksége. Mit és mikor érdemes bevezetni a baba étrendjébe, milyen ízeket kóstoljon meg először? Mire figyeljünk az új ételek kipróbálásánál? 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néhány szó az anyatejről

Életük első hónapjaiban az elsődleges és egyetlen táplálék az anyatej. Számos előnye közül a legfontosabb, hogy a tápanyagokat a megfelelő mennyiségben, arányban, minőségben, hőmérsékleten tartalmazza a baba számára, könnyen elérhető, és élelmiszerbiztonsági szempontból a legkedvezőbb. Különféle immunanyagokat, gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz. Az anyatej még a szoptatás befejezése után évekkel is bizonyos fokú védettséget biztosít a gyermeknek egyes betegségek ellen. A csecsemőkorban kizárólag szoptatással táplált gyermekek cukor- és zsíranyagcseréjére az anyatej igen jó hatással van. Ez jelentősen csökkenti a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a nőknél. A kizárólag szoptatással történő táplálás védelmet nyújt a gyerekkori cukorbetegséggel szemben.

A tápszeres táplálás

Ha valamilyen oknál fogva az anyatejes táplálásra még sincs lehetőség, akkor anyatejpótló tápszerre van a babának szüksége. A tápszereket tehéntejből készítik, de összetételüket úgy módosítják, hogy minél inkább hasonlítsanak az anyatejhez. Így az könnyen emészthetővé válik a baba számára. Ezért fontos, hogy az első életévben kerüljük a tehéntej adását, amennyiben nem megoldható az anyatej adása, válasszuk az orvos, ill. a védőnő által javasolt tápszereket.

Igen gyakran a HA vagyis hipoallergén változatot javasolja az orvos, mert egyre több családban magas az allergiára való hajlam. A HA tápszerek ún. hidrolizált formában tartalmazzák a fehérjéket, ezzel is csökkentve az allergia kialakulásának kockázatát. Ezen tápszerek mindegyike csak receptre kapható. Előállításuk szigorúan szabályozott, ezért a különböző gyártók termékei csak minimális mértékben térnek el egymástól.

A már kialakult tehéntejfehérje allergiában az orvos gyógytápszert ír elő. Szójatápszer adása az első 6 hónapban nem ajánlott, később fogyasztható, de a szójafehérje is allergiát okozhat az esetek egy részében. Sokat bukó, ill. refluxos babák számára készülnek a sűrűbb állagú tápszerek, amelyek nehezebben távoznak a gyomorból. Fontos, hogy csak szükség esetén igya ezt a baba, hogy feleslegesen ne terheljük az emésztését.

A tápszeres táplálásnál nagyon fontos, hogy tartsuk be a tápszer csomagolásán feltűntetett elkészítési utasítást. Tehát a megfelelő higításban adjuk a tápszert, mindig felforralt, majd lehűtött vízben készítsük el. Legjobb mindig frissen kínálni a babának, a korának megfelelő lyukméretű cumisüvegben. Szobahőmérsékleten maximum 2 órát tarthatjuk a tápszert, de hűtőben se tároljuk 24 óránál tovább.

Mennyiségek

Egy újszülött kb. 3 óránként eszik, azaz eleinte naponta akár nyolcszor is, majd az evések ritkulnak, a mennyiség pedig fokozatosan növekszik. Az élet első 3 hónapjában a csecsemő a testsúlya kb. 15%-ának megfelelő mennyiségű anyatejet fogyaszt naponta. Ez a mennyiség fokozatosan csökken. Az étkezések száma 6 hónapos korra naponta kb. 5-6, majd később 5 legyen, az egyszeri adag pedig kb. 200-250 ml.

Elválasztás, hozzátáplálás

Amikor az anyatej vagy a tápszer már nem elegendő az optimális súlygyarapodás eléréséhez, a csecsemő étrendjébe kalóriában és összetételében más táplálékot kell beiktatni.

A szoptatott csecsemőknél 6 hónapos kortól javasolt a hozzátáplálás elkezdése, míg tápszerrel táplált babák esetében hamarabb, már 4 hónapos korukban megkezdhetjük a kiegészítő táplálást.

A korszakhatárok nincsenek kőbe vésve, hiszen a babák igényei igen eltérőek. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az új étel bevezetése nem a szoptatás helyettesítését vagy befejezését jelenti, hanem annak kiegészítését!

Mit?

Az első ételek általában gyümölcslevek és gyümölcspépek. Ezeket a baba szívesebben fogadja el édes ízük miatt, mint a főzelékféléket. Kezdetben a legsemlegesebb ízű, könnyen emészthető gyümölcsöket próbáljuk adni, ilyen az alma, az őszibarack, a banán, majd a későbbiekben a meggy és a cseresznye. Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulását kiváltó gyümölcsöket (epret, málnát, kivit, ribizlit, szedret, egrest, áfonyát).

Zöldségek és főzelékfélék közül először a burgonya, a sárgarépa, a sütőtök és a cékla kerüljön sorra. Ha a baba a gyümölcsök után nem fogadja el a kevésbé édes ízű főzelékféléket, a gyümölcsöket keverjük össze a főzelékfélékkel, majd fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök arányát, míg el nem fogadja a baba magában a főzeléket. Az új ételek bevezetésének sorrendje mindig függ az idénygyümölcsöktől és zöldségektől is.

A vashiány kialakulásának megelőzése végett a hatodik hónap végén a már megismert zöldségekhez elkezdhetünk keverni húst is. Kezdetben soványabb csirkehúst, majd sertéshúst adjunk. Húskészítményt, felvágottat ne adjunk.

A hatodik hónap végén (kb. 1 hónappal azután, hogy elkezdtük a hozzátáplálást) elkezdhetjük a gluténtartalmú kásák és tejpépek, valamint rizs és kukoricapelyhek adását. Családi anamnézis figyelembevételével, vagyis ha már van lisztérzékeny a családban, akkor a védőnő, ill. az orvos dönthet úgy, hogy később történjen meg ezen ételcsoport bevezetése, ill. jobban odafigyelnek az esetleges tünetekre. Kísérletek bizonyítják, hogy azoknál a babáknál, akik még szopiztak a gluténtartalmú ételek bevezetésekor, kisebb számban alakult ki lisztérzékenység. A gyümölcspépeket reszelt babapiskótával, keksszel vagy rizzsel dúsíthatjuk, így növelhetjük a babadesszertek tápanyagtartalmát is.

A hetedik hónapban bevezethetjük a körtét, a cukkinit, a salátát, a brokkolit, a fehérrépát, a paszternákot, a tököt, a kelbimbót és a passzírozott zöldborsót. Májat hetente egyszer adhatunk, legjobb a csirkemáj. Az energiaszükséglet kielégítéséhez a főzelékeket egy kiskanál étolajjal dúsíthatjuk. Sót és cukrot ne használjunk ízesítésre, petrezselyemmel, kaporral és zellerlevéllel fűszerezzünk.

A nyolcadik hónaptól szilvával, ringlóval, sárgabarackkal, görögdinnyével, sárgadinnyével és cseresznyével bővíthetjük a gyümölcsök sorát. A zöldségek és főzelékfélék közül a karalábé, a kelkáposzta, a karfiol, a zöldborsó és a csicsóka bevezetése kezdődhet meg. Vöröshagymát és fokhagymát is használhatunk sütve vagy főzve.

Húsok közül bevezethetjük a marhahúst. Tojást allergizáló tulajdonsága miatt nyolc hónapos kor előtt ne adjunk, s utána is csak a főtt sárgáját adjuk. A tojásfehérje egyéves kor után következhet.

A tej és tejtermékek közül, ha a családban nem fordult elő allergiás betegség, a kefirt, a natúr joghurtot, a túrót és a sajtot nyolc hónapos kortól adhatjuk a babának kis mennyiségben, főzelékek vagy gyümölcsök mellé kiegészítésként. Tejet szintén csak egyéves kor után adjunk a babának.

A gabonafélék közül zabbal, árpával és rozzsal bővíthetjük a választékot. A fűszerek közül bazsalikommal, kakukkfűvel, borsikafűvel, borsmentával, citromfűvel és lestyánnal ízesíthetünk.

Egyéves kor után ajánlott bevezetni a savas gyümölcsöket (citrusfélék), az apró magvas bogyósokat (málnát, epret, ribizlit, kivit stb.), a nyers, lereszelt zöldségeket (uborkát, paprikát, retket), a hüvelyeseket (babot, feles borsót, csicseriborsót stb.), a csemegekukoricát, a gombát, a darált diót, mogyorót, mandulát, tökmagot és napraforgómagot, a tehéntejet, a juhtúrót és a juhsajtot. A kakaó, a malátakávé, a méz, a gyógytea és a gyümölcstea szintén várhat az első év betöltéséig.

Hogyan?

Kezdetben lé formájában, szoptatás után tizenöt–harminc perccel, egy-két kiskanállal kóstoltassuk meg a babával az új ízeket, majd a következő napon négy kanállal kínáljuk a kicsit, s fokozatosan növeljük a mennyiséget egy teljes adaggá. Fő a fokozatosság! Egyszerre csak egy új élelmi anyaggal próbálkozzunk, mert az új étel allergiát válthat ki, ha ilyesmi előfordul, az ok könnyen azonosítható.

A bevezetésre a délelőtti órákban kerüljön sor, mert ha esetleg emésztési problémák jelennek meg, nem az éjszakai órákban nehezítik meg a baba és a család életét. Mindenképpen figyeljük, hogy nem észlelünk-e allergiás reakciót: kiütéseket (elsősorban a száj körül, a hason és a háton), hasfájást és szélgörcsöket.

Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időpontban kínálni az új ételt.

Folyadékpótlás

A jól szopó csecsemőnek, amíg csak anyatejet kap, nincs szüksége folyadékkiegészítésre. Kivételes esetekben - lázas állapotokban, meleg nyári hónapokban, hasmenés és hányás esetén - pluszfolyadékot kell kapjon. Tápszeres babáknál is pótolni kell a folyadékot. Erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a gyermektea a legalkalmasabb.

Ne adjunk a babának egyéves kor alatt csapvizet, ásványvizet, kútvizet, mézzel ízesített teát és gyümölcsteát, de egyéves kor után is tartózkodjunk a szénsavas üdítőitaloktól és a túlcukrozott teáktól!

Ételkészítési eljárások

Elkészítési műveletek közül kezdetben a főzést részesítsük előnyben. Ez lehet vízben vagy gőzben főzés, majd bevezethetjük a párolást, végül a kíméletesebb sütési eljárásokat (cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban).

Az első időszakban a főzelékeket önmagával vagy burgonyával sűrítsük, s anyatejjel, forralt vízzel vagy főzővízzel hígítsuk mézsűrűségűvé.

A kezdeti ételek állaga lé, püré és pép legyen, mivel a babának reflexes a nyelése, s ez fokozatosan válik tudatos tevékenységgé. A zöldségek és a gyümölcsök pépesítéséhez használhatunk almareszelőt, szitát, botmixert vagy turmixgépet. Ha a babának már kibújtak a fogai, a pépesítésről áttérhetünk a villával való összetörésre.

Az a legmegfelelőbb, ha kezdetben megfőzzük a húsokat, majd pürésítjük, daráljuk és így adagoljuk az elkészített főzelékbe. Később készíthetünk belőlük krémet, pástétomot, felfújtat, pudingot és vagdaltat is.

Ne adjunk a babának:

• egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelheti,
• nyers tojást vagy húst tartalmazó ételeket,
• csípős, erősen fűszerezett vagy zsíros ételeket.

A csecsemők szükségleteit a kellően változatos, helyesen összeállított, vegyes étrend fedezi a legjobban.

 

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu -Fábiánné Susán Szilvia

 

 

 

 

 

 

 

 

Fésűs Éva: Májusi mese

Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. 

Mindenütt fény – csak a sün orra alatt árnyék. 

Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról:

– Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba!

– Nem vagyok hékás, hanem idei sün! – borzolta fel magát Dönci.

– Le-he-tet-len! - brekegett mókásan Brekuci. – Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata.

– Nekem van! – mondta Dönci komoran.

Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzően tudakolta:

– Hol szerezted?

– Útközben.

– Rettenetes!

– Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek.

– Oszd meg velem.

– Mit?

– Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad.

– Jó, de attól még nem lesz meglepetése a mamámnak. Brekucinak felragyogott a szeme:

– Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz?

– Nem sántikálok, hanem egész rendesen ballagok.

– Jaj, hát ez csak amolyan szólásmondás! Meglepetésen töröd a fejed, igaz?

– Már nem töröm. Már kitaláltam.

– Akkor meg mi a baj?

– Mégsincs meglepetés.

– Ez érdekes!

– Nem érdekes; ez borzasztóan szomorú – mondta az icipici sün, nagyon elszontyolodva. – Pedig volt öt szem ropogós májusi cseresznyém!

– Hol vetted?

– Rigó bácsinál.

– Finom ajándék!

– Én is azt hittem. Ahány csiga csak volt a zsebemben, mind odaadtam érte. Feltűztem őket a tüskéimre, és igyekeztem hazafelé, amikor szembejött velem egy nyúl. Megállt, és azt mondta:

– A cseresznye mindig kukacos. Sokkal jobb a hónapos retek.

– És te?

– Bementem a mezei önkiszolgálóba, és elcseréltem a cseresznyét hónapos retekre.

– Ezért búsulsz? Hiszen annak is biztosan örülni fog az anyukád.

– Nem fog, mert aztán találkoztam egy egérrel. Az is megállt, nézte, hogy mit viszek, és megcsóválta a fejét.

– Minden retek pudvás! Százszor jobb a tavalyi dió!

– Szerencsére ott ugrált a közelben egy mókus, aki még sohasem kóstolt retket, és szívesen cserélt velem.

– És hol a dió?

– Találkoztam egy borzzal is. Megállt, és nagyon komolyan intett: – Fiacskám, jegyezd meg, hogy a tavalyi dió mind avas. Egy fürjecsketojás sokkal többet ér!

– Fogtam hát, s elcseréltem a diót a sarki menyétnél egy fürjtojásra.

– Itt az icipici sünnek már kezdett lefelé görbülni a szája.

– Kivel találkoztál még? – sürgette Brekuci.

– A rókával! – bökte ki Dönci.

– Csak nem bántott a beste?

– Dehogy! Nagyon barátságos volt. Azt mondta, okos süngyerek vagyok, de mielőtt átadom, jól nézzem meg, hogy nem záp-e belül ez a fürjtojás.

– No és?

– Megnéztem! – bőgte el magát az icipici sün. – És most már semmit sem tudok venni az anyukámnak helyette, mert egy fia apró csiga sem maradt a zsebemben!

– Ne sírj, no! – vigasztalta Brekuc. – Ajándékot nemcsak vásárolni lehet, hanem készíteni is.

– Miből?

– Például fűből és szalmaszálból. Mindjárt megmutatom, hogyan kell belőlük kosárkát fonni.

Leült egy békarokka tövében, és munkához látott. Dönci csak nézte, nézte, és egyre jobban felderült a képe.

– Taníts meg rá engem is! – ujjongott. – Hadd csináljam én is!

Brekuci hagyta, és ha a pici sün ügyetlenkedett, türelmesen kibogozta a fűcsomót, kijavította a hibát. Olyan szorgalmasak voltak, hogy déli harangvirág-kondulásra elkészült két takaros, kerek kosárka.

– De szépek! – lelkendezett Dönci. – A mamám biztosan nagyon fog örülni. Köszönöm, hogy segítettél, Berci, de mondd csak, miért csináltunk két kosarat?

Brekucinak örömében fülig ért a szája, úgy válaszolta:

– Mert én is szerzek meglepetést az én anyukámnak!

– Érdekes – mondta az icipici sün –, én eddig mindig csak az enyémre gondoltam, de akkor most a te anyukád kosarát is teleszedem virággal!

Forrás: www.waldorfart.com

 

Minden gyermek művész – Hova tűnik a kreativitásunk?

“Minden gyerek művész, a probléma az, hogy hogyan maradjon az felnőtt korára is.” Picasso

Nos, azt hiszem, ha nem is lenne minden gyerekből felnőtt korára elismert művész, viszont megőrizné a kreativitását, akkor máris sikert érnénk el. A kreativitást pedig definiáljuk egyszerűen úgy, mint képességet arra, hogy valami újat és értékeset hozunk létre az élet bármely területén. Ha egy kicsit jobban megvizsgáljuk, hogy mire is van szükség ehhez, akkor azt láthatjuk, hogy diverzifikált gondolkodás és bátorság kell. Bátorság, hogy merjünk tévedni, elbukni, akár nyilvánosan is.

Ha halljuk, ahogy egy két-három éves gyerek magától értetődően megkérdezi, hogy éjszaka akkor a fekete Nap világít-e, elmosolyodunk, és másnap anekdotaként meséljük a munkahelyünkön. Nem vesszük igazán komolyan a dolgot, pedig ez a kicsi gyerek három csodálatos képességről tett tanúbizonyságot egyetlen rövid kérdésben:

Képes logikusan összekapcsolni dolgokat – a fény mennyisége a Naptól függ.

Képes diverzifikáltan gondolkodni, mert nem szűkíti le a gondolkodását arra, hogy csak egy megoldás létezik, mégpedig az, hogy a Nap éjszakára valahogyan eltűnik.

Kreatív – képes olyan megoldást elképzelni, ami tökéletesen magyarázhatja a jelenséget, de még senki sem gondolt rá eddig.

Most képzeljük el, ha egy felnőtt teszi fel ugyanezt a kérdést. Legjobb esetben azt gondoljuk, hogy bénán humorizál, rosszabb esetben azt, hogy hívnunk kéne a mentőket.

Bátorságra azért van szükség a kreativitáshoz, mert megtanultuk, hogy nem lehet hibázni. Az óvodás gyereknek nem kell bátorság, mert nem érdekli, ha hibázik…sőt, megtanulta, hogy ez a tanulás és a képességei fejlesztésének módja. Hiszen járni is így tanult meg. Megbotlott a szőnyegben, fenékre ült, amikor óvatlanul felnézett egy zümmögő légyre az ablaknál és megküzdött a lépcsővel is. És végül megtanult járni, sőt futni is!

A probléma akkor kezdődik igazán, amikor ezek a nagyon különböző gyerekek bekerülnek egy sztenderdizált rendszerbe, ahol csak egy megoldás létezik a problémákra és az a gyakorlófüzet hátulján található. Aki pedig nem a jó megoldásra jut, az nem kap piros pontot. Annak ellenére, hogy senki nem akar azzal vitatkozni, hogy kettő meg kettő az négy, azt fontos tudnunk, hogy a tantárgyak szokásos hierarchiája (reál tárgyak, nyelvek, humán tárgyak, művészetek, illetve a testnevelés) nem biztos, hogy minden gyereknek megfelelő. Sőt biztosan nem. A kérdés, hogy mennyi tehetség veszik el ebben a nagyon merev rendszerben. Szerintem, meglepődnénk, ha tudnánk.

Gilian, a szerencsés

Gilian Lynne egy tökéletes és szerencsés példa arra, hogy a sztenderdizált oktatás mekkora veszélyt jelenthet akár a legnagyobb tehetségekre is. Valószínűleg kevesen hallottak róla, pedig nagyon sikeres balerina és koreográfus. Ő koreografálta a Broadway két leghosszabban futó darabját, a Macskákat és az Opera fantomját. Amikor általános iskolás volt, az édesanyja pszichológushoz vitte a tanárai javaslatára, akik panaszkodtak rá, mert zavarta a többieket az órákon és rendszeresen késett a házi feladatával.

A pszichológus miután meghallgatta az anya beszámolóját a lánya problémáiról, azt mondta a kislánynak, hogy szeretne az édesanyjával négyszemközt beszélni, ezért kimentek a szobából. Mielőtt elhagyták volna a szobát, az orvos bekapcsolta az asztalán lévő rádiót. Kintről egy ablakon át figyelték, hogy mit csinál a gyerek, aki szinte azonnal elkezdett mozogni a zenére. Ekkor a pszichológus odafordult az anyukához és azt mondta: “Asszonyom a lányának semmi baja, ő egy táncos. Vigye el táncoktatásra.” Gilian szerencséjére az anyja megfogadta a tanácsot. Elmondása szerint, csodálatos volt végre olyan emberek között lenni, mint ő, akiknek a gondolkodáshoz is mozgásra volt szükségük. Ha nincs ez a nyitott orvos, Gilian valószínűleg sosem éri el azt, amit elért.

Látszik, milyen fontos lenne, hogy a gyerekeket sokkal nyitottabban, sokkal perszonalizáltabban kezeljük. Ez az egyetlen módja annak, hogy ne veszítsék el azt az egyedi ízt, azokat a különleges képességeket, amelyek csak rájuk jellemzőek. És hogy megőrizzék a kreativitásukat.

Miért van ekkora szükség a kreativitásra?

Ha nem is tudjuk egyik napról a másikra megváltoztatni a 19. században kialakult, sztenderdizált közoktatási rendszer struktúráját, legalább a saját gyerekünkre figyeljünk oda és támogassuk, bátorítsuk, akkor is, ha nem teljesít jól az iskolai tárgyakban. Lehet, hogy másban viszont nagyon tehetséges. Csak fel kell fedeznünk miben.

Ne feledjük, a világ olyan hihetetlen ütemben változik, hogy arról sincs fogalmunk sem, mi lesz öt év múlva. Úgy néz ki, hogy pár év és olyan autókban ülünk majd, amelyek maguktól elvisznek minket oda, ahová szeretnénk, felfedezték az egyesített mezőt és olyan robotruhákat fejlesztenek már ma, amelyekkel az emberi test ereje hihetetlen módon megsokszorozható.

Ki tudta volna megjósolni ezt húsz-harminc éve?

Ki tudja most megmondani milyen problémákat vetnek majd fel az új dolgok, amikkel a jövőben szembetalálkozunk?

Hogyan gondolhatjuk, hogy meg tudjuk jósolni mi lesz, amikor a gyerekünk felnőtt lesz?

Amivel a legtöbbet segíthetünk neki abban, hogy sikeresen vegye majd az akadályokat, ha megtanítjuk gondolkodni és segítünk megőrizni a kreativitását. Ezek azok a képességek, amelyek egy ilyen gyorsan változó világban a legértékesebbek. Ne feledjük, hogy az evolúció során sem a legerősebb egyedek maradtak életben…hanem azok, amelyek a legjobban tudtak alkalmazkodni a változáshoz. Ehhez pedig a kreativitás elengedhetetlen.

Forrás: www.noiszem.hu