2016. február 24., szerda

Meghívó a klubba


Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2016. február 26. (péntek) 10-12 óra.
A helyszín:  Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15


A hét témája: Kötetlen beszélgetés a fiatal nők és anyák jogairól



Mennyit tudsz igazán és hol tudhatsz meg többet jogaidról az élet minden területén? E héten, pénteken erre is választ kaphatsz, ha eljössz a „Fiatal nők az anyák jogaiért" című projekt zárásaként rendezett programra. Tedd fel bátran kérdéseidet és beszéljük át őket egy finom tea mellett, amíg a gyerekek játszanak.



A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése.
10:00-10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-12:00 Kötetlen beszélgetés a fiatal nők és anyák jogairól
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.


Várunk benneteket szeretettel!








2016. február 23., kedd

Fiatal nők az anyák jogairól

Fiatal nők az anyák jogairól
(Mélyinterjús megkérdezése eredményei.)



Mélyinterjú kérdései:
A kérdezett neme:       1. Nő
                                    2. Férfi
18 nővel történ t meg az interjú felvétele.
Teljes családban él:     1.  Igen 
 2. Nem (Egyedül neveli gyermekét)
A megkérdezettek közül 17 teljes családban él, 1 fő egyedül neveli gyermekét.
Gyermekeinek száma:………….fő
A megkérdezettek közül 6 főnek egy gyermeke van, 7 főnek két gyermeke van, 5 főnek pedig három gyermeke van. Az anyák kétharmada a mintában több gyermeket nevel, azaz többségüknél a gyermekvállalási kedv nem áll meg egy gyermek felnevelésénél.




1.Mit tudsz a nők és az anyák jogairól?
A megkérdezett anyuka közül 13 fő úgy gondolja, hogy tisztában van az anyasággal összefüggő jogaival, mindössze 5 fő véli úgy, hogy kevésbé, vagy nem annyira tájékozódott, de nincs olyan aki teljesen tájékozatlan lenne jogaival, lehetőségeivel.
 4fő a munkahelyén kap megfelelő jogi tájékoztatást, 5 fő a férjére támaszkodik teljes bizalommal jogi kérdésekben. 2 fő civil szervezetben, közösségben kap jogi tanácsokat, 1 főnek a védőnő segített, a többiek interneten, újságokban, hivatalokban önállóan és személyesen tájékozódnak anyasági jogaikról.
Többségük igényes, jól tájékozott, nem bízza a véletlenre jogsi érvényesítését.
- Segítségemre volt …. a munkahelyemen. Ő világosított fel, különböző nyomtatványokkal látott el, és segített a férjemnek a kitöltésükben, illetve a megfelelő helyre való eljuttatásában.
- Olvasom a híroldalakat.
- Van babaklubos Magyar Államkincstárban dolgozó anyuka.
- Leginkább az internetről, illetve a férjem segítségével tájékozódok.
- A férjem az, aki igénybe veszi a családi adókedvezményt, aki jobban ért ezekhez a dolgokhoz pénzügyi téren, de ezt együtt is meg szoktuk beszélni. Nyilván, amikor a gyerekek születtek, utána olvastam, hogy mi az, amiket igénybe vehetek.
- Mindennek utánanéztem mindig, pontosan azért, mert olyan vagyok, aki nem szereti bent hagyni a lehetőségeket.
- Utána olvastam, hogy miket vehetek igénybe, felhívom a központot, addig csörgetem a pesti irodákat, amíg fel nem veszik, és akkor így előbb-utóbb kiderül az igazság.
- Igazából csak annak járnak bizonyos juttatások, akik utána is néznek, mert alapból nem kapják meg. Érdemes képben lenni és folyamatosan tájékozódni mindig az újabb lehetőségekről, mert mindig vannak újabb lehetőségek.
- A munkahelyemen nagyon jól tájékoztattak.
- A védőnő is adott erről tájékoztatást, én is utánanéztem az interneten a férjemmel együtt.
- A munkahelyemről is kaptam támogatást Úgy gondolom, hogy aki nyitott szemmel jár és tudatosan él, annak fontos, hogy tisztában legyen nemcsak a nők jogaival, hanem az emberi jogokkal és minden egyes szabállyal, törvénnyel, ami meghatározza a társadalmat.
- A párom vállalkozásának van egy könyvelője, aki az ilyesminek mindig utánanéz, és naprakészen tudja.
- A férjem szívesen néz utána, szívesen intézi,
- Most gyesen vagyok, és gyes mellett tanítok óraadóként. Most fogok majd utánanézni, hogy a főállású anyaság mellett mit lehet csinálni, mert az is lehet, hogy főállású anyaként lennék szívesen óraadó.
- Mindig az aktuális juttatást tudom, a többinek pedig utánanézek.
- Próbálok tájékozódni a netről, a kormányablak még, ami nagyon jó találmány. Be lehet oda menni, és személyre szabott tanácsot tudnak adni.
- Rengeteg papírt, nyomtatványt kellett beadni a kicsi születésekor, ezeknek én jártam utána. Az interneten nézelődtem, és az iskolában is sokat segítenek, a munkahelyemen.
- Például a családi adókedvezménynek a férjem nézett utána, hogy mi a legoptimálisabb a családunknak.
- Erőteljesen megnyirbálták a dolgozó anyák jogait. Néhány dologban kedvező a változás, például, hogy 4-6 órában is vissza lehet menni dolgozni, de sokszor ez nem megvalósítható, sajnos az én munkakörömben sem.
- Bekerültem a Gyerecsak Egyesület által szervezett jogi tanácsadó csoportba, majd itt megismerem.
- A gyermekvárás bürokratikus oldala nagyon távol áll tőlem, de hát az ember belekényszerül. Most is, ha bármit látok az interneten, rögtön elolvasom, megbeszéljük a nővéremmel mit és hogyan kell intézni. Persze tudtam, hogy létezik GYED és GYES, viszont utána kellett járnom, hogy mi a különbség, melyiket meddig és hogyan kapom, mire kapom, mekkora összeget. Ezekről nem tudtam, mert miért is foglalkoznék vele, ha nem érintett nap, mint nap.
- Szerencsés vagyok, mert az egyetemen sikerült felvértezni magam egy alaptudással, így előnyösebb helyzetben vagyok.
- Nem sikerült szépen elválnom, a mai eszemmel inkább mediátor segítségét kértem volna a nagyon rámenős ügyvéd helyett, Munkával kapcsolatban még egyelőre nem ért ilyen megkülönböztetés vagy olyan dolog, ami miatt mennem kellett volna munkaügyi jogászhoz, vagy bármi segítséget kérni.




2.Mi a legnagyobb kihívás, amivel nőként, illetve anyaként szembe kellett néznie?
A megkérdezett fiatal édesanyák közül egyetlen 1 van, aki úgy véli, tudatosan, előre felkészült az anyai szerepre, de kihívások, váratlan, megoldásra váró helyzetek őt is érik. 1 fő van, aki már nőként is nehezen kezelte az őt érő kihívásokat. 11 fő kifejezetten az anyaszereppel, anyasággal kapcsolatban érzi úgy, hogy fel kell nőnie a különböző élethelyzetekhez, kihívásokhoz. 4 főnek komoly gondot okoz az idő beosztása, a gyermek és a gyermek melletti prioritások érvényesítése.
Felmerül többeknél a munkahely elvesztésétől vagy a munkahelyen való megfeleléstől való félelem gondolata is, de erősen az anyai szerep mély és nagyon tudatos, modell értékű átélése mellett. A megkérdezettek valamennyien életük nagy élményeként tartják nyilván saját anyai szerepvállalásukat és irigylik a régi idők nagy-, többgenerációs családjait, ahol könnyebb volt ezt a felmenőktől elsajátítani.
-  Nehéz azzal szembesülni, hogy manapság már nincs meg a családoknak az a közössége
- Úgy érzem, szülőként nekem kell megoldanom, hogy összetartson a család.
- A másik probléma, hogy izoláltan élnek egymás mellett az anyák.
- Mindig is úgy gondoltam, hogy jó lenne egy olyan közösség, ahol a nap nagy részét együtt tölthetnénk, fizikai közelségben. Ez mind az anyának, mind a gyermeknek jó.
- Néha főzhetnénk együtt, vagy eljárhatnánk segíteni egymásnak, vigyázni egymás gyerekeire.
- Az, hogy a saját életednél valaki fontosabb, hogy valakit magad elé helyezel, szóval valaki sokkal fontosabb lesz számodra, mint te vagy.
- Nagyon nehéz feladat, megtalálni az egyensúlyt a jó anyaság, a szuper anyaság és aközött, hogy feleség is vagy, hogy barátnő is vagy, barát is vagy.
- Nehéz, hogy mind a két gyereknek az igényei ki legyenek elégítve, és apáé is, illetve a sajátomat is bele tudjam passzírozni egy napba, vagy másfélbe.
- Újra kellett úgymond értelmezni a nő fogalmát szülés után.
- Nem cserélném el semmivel, csodálatos dolog, de egyben a legnehezebb dolog is, amivel eddig találkoztam. A legnagyobb kihívás.
-A legnagyobb kihívás az volt, amikor megérkezett a második gyerek is. 
- Az is, hogy feleségként helytállni, hogy a férjemet támogassam a terveiben, vagy akár be tudjak neki segíteni a munkájában, ha külföldre megy, tehát, hogy a feladatokat át tudjam vállalni. Ez elég nehéz, de ugyanakkor szeretem, ha pörgés van körülöttem és van mit csinálni.
- Kiteljesedtem a gyerekek születése előtt, és egy jó pár évet dolgoztam, és nem éltem meg nehézségként azt, hogy jó pár évig otthon kell lenni a gyerekekkel, hanem tényleg jólesett. Úgy éreztem, hogy felkészültem az anyai szerepre
- Fel kellett nőnöm ehhez a szerephez.
- Számomra a legnagyobb kihívás az Idő, mint fogalom.
- Kihívás számomra az, hogy hogyan tudnám megvédeni a gyermekeimet a szomorúságtól az esetleges fájdalmaktól
- Gyakran mondom a kislányomnak, hogy mi soha-soha nem adjuk fel, s már ő elsajátította ezt a hozzáállást
- Nőként talán azt megélni, amit az első év magával hoz. A slamposság, az egész napom egy merő szoptatás, nincs különbség éjszaka és nappal között. A folyamatos mókuskerék, amiből nem tudok kimászni.
- Minden szerepváltás nehéz, nekem különösen. Azt gondolom, hogy az összes szerepem közül az anyaszerep a legnehezebb. Ezt volt a legnehezebb megélni, hogy én, mint anya, hogyan csináljam jól.
- Nem volt átmenet.
- Most még nem járok dolgozni, de majd ha beindul a mókuskerék, ezt a hármat - anyaság, munka, háztartás - nem tudom, hogy fogom tudni összeegyeztetni.
- Elég fárasztó, hogy az ember megfeleljen a munkahelyen, nőként is maradjon talpon, háziasszonyként is, hát anyaként meg szerintem a legnehezebb.
- A fáradtság, az időhiány sokszor nagy gond. Nem is az a baj, hogy meg kell ezeket a dolgokat csinálni, hanem, hogy nem negyvennyolc óra egy nap.
-  Kevesebb idő jut egymásra, magamat pedig már nem is említem. Azt szoktam mondani, hogy néha hiányzom magamnak. Nyilván ez ezzel jár, de az idő a legnagyobb kihívás, vagyis az időbeosztás.
- Nekem a legnagyobb kihívás, hogy saját magamra is legyen valamennyi idő, ami most gyakorlatilag lehetetlen, de azért küzdök folyamatosan. Az idő a legnagyobb kihívás.
- Ami még nem egyszerű, hogy mind a két gyermekemre maximálisan oda tudjak figyelni.
- Ami most kihívás, az az, hogy nem tudom, hogy kellene Viktorral megbeszélni, hogy ne csapkodja az ajtókat, de egyébként nem tartom kihívásnak az anyaságot.
- Anyaként sokszor az idővel küzdök, az mindig kevésnek tűnik. Valahogy még mindig nem sikerül úgy beosztanom az időmet, hogy mindenre jusson.
- A betegség a gyereknél: „Az egy dolog, hogy valami rémisztően hangzik, de attól az még nem életveszélyes.”
- Az anyai szerepet - ami szerintem egy hihetetlenül nagy élmény és csodás szerep -, sajnos a mai világban nem ismerik el olyan mértékben, mint ahogyan kellene.
- Amit eddig hiányoltam és ti meg tudtátok valósítani, az érdekvédelmi szervezet. Igen is képviselni kell az anyák jogait, megismertetni őket, hogy milyen lehetőségeik vannak.
- Anyaként, és nőként is akár, a munkám is, meg a család egyeztetése.




 

2016. február 17., szerda

Meghívó a klubba


Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2016. február  19. (péntek) 10-12 óra.
A helyszín:  Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15





A hét témája: „Hogy szépen beszéljen.”- A logopédus gyakorlati tanácsai.

E héten, pénteken is nagyon izgalmas témával várunk benneteket. Herman-Szinyei Andrea logopédustól megtudhatjuk milyen játékos feladatokkal, mondókákkal segíthetünk gyermekünknek, hogy minél szebben beszéljen. Ha tudtok, hozzatok magatokkal pici tükröt is! 



A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése a mulatságra
10:00-10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-11:30 „Hogy szépen beszéljen.”
11:30-12:00 Szabadprogram
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.

Várunk benneteket szeretettel!




2016. február 14., vasárnap

"A zene az kell, mert körülölel,..."



A klubba ellátogató szülőknek és gyermekeinek lehetőségük van részt venni a zenés Manó tornán. A Valcsák Viktória vezette foglalkozás magával ragadja a kicsiket és a nagyokat egyaránt.
Manó torna foglalkozással szeretnénk bevezetni a klubba járó gyerekeket a zene és a mozgás világába.





Az alábbiakban arról olvashattok, hogy miért fontos és hasznos a korai zenei nevelés. Választ kaphattok arra is, hogy mikortól érdemes elkezdeni. 




A korai zenei fejlesztés fontossága




"Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése."
Szakmai körökben jól ismert a fent idézett néhány sor, amelyet Kodály Zoltán mondott el 1948-ban, Párizsban, egy művészeti nevelésről szóló gyermeknapi konferencián.
Természetesen Kodály akkor még nem a modern kutatásokra gondolt, az anya-magzat kapcsolatanalízisre, hanem arra, minden édesanyának hinnie kell abban, hogy a gyermeke egészséges fejlődése szempontjából fontos már az újszülött számára is énekelni, mondókázni, fontos az édesanya zenei műveltsége.
Ez persze nem azt jelenti, hogy magas szinten kell képzettnek lennie valamennyi édesanyának. Nem csak tanult muzsikus foglalkozhat jól a gyermekével. Minden szülő részt vehet a helyes zenei nevelésben, akiben megvan a jó szándék arra, hogy a gyermekét dalolni szerető, zenét kedvelő emberré nevelje, megóvja a zenei selejttől, és figyelmét az időtálló, szép zene, a művészet felé fordítsa.
Hermann Alice így ír a művészeti nevelésről: "Aki szereti a szépet, az életet szereti... Az igazi művészet szeretete - akár zenében, akár versben, akár képekben találja meg valaki - igényességre nevel. Vajon nem ez-e az a vezérszólam, ami az egész életet helyes útra terelheti? Igényesség önmagunkkal és másokkal szemben, igényesség a munkában és a párválasztásban."
Így hát, ha a fiatal szülők igényesek, akkor készülnek a kicsinyük fogadására lélekben is, tervezgetik gyermekük jövőjét. Gondolatban beszélnek hozzá, becézgetik, ábrándoznak, hogyan, mivé nevelődik, fejlődik majd az apróság.
Az édesanya, édesapa beszéde - a leghétköznapibb dolgokról is - nagyon fontos a gyerekek számára, hiszen ezáltal szereznek tudomást a környező világról. Megszületik a gyermek, s mindjárt elkezdi tanulni a világot, az "emberséget". Az első "professzorai" a szülők. Hogy nyugodt, derűs lesz-e a baba, abban igen nagy szerepe van a szavaknak, de nem csak a szavaknak, hanem a szép, egyszerű dallamoknak, az érdekesen lüktető, szótagokkal zengve-bongva játszó mondókáknak is, amelyeket a szüleitől hall.
Fontos tehát, hogy az édesanyák - hiszen ők töltik a legtöbb időt a gyermekekkel - higgyenek abban, hogy a saját éneklésük, mondókázásuk lelki táplálékul szolgál a kisgyermekük számára. Ne féljenek énekelni, leljék örömüket a dalban, a közös játékban.
Fontos tudniuk, hogy a legjobb technikai feltételek között létrehozott, legkiválóbb művészekkel készített CD felvételek sem pótolják az édesanya hangját, mosolyát, érintését, ölelését.
Forrás:

http://www.ringato.hu/?p=subpage&pid=1#bevezeto


Az már régóta ismert, hogy az énekléstől idegeink kisimulnak, javul kedélyállapotunk, kiegyensúlyozottabbak, öntudatosabbak leszünk.

A Kodály Zoltán Kórus Iskola kiadványában bukkantam a következőkre. ”Laboratóriumi vizsgálatok mutatták ki, hogy már harminc perc énekléstől megnövekszik agyunkban a béta-endorfin, melyet boldogsághormonnak is hívunk, a szerotomin és a nor-adrenalin termelés. Ezzel egy időben a stresszhormonok - mint amilyen a cortizol is - kiválasztódása csökken, sőt az éneklés hatására percek alatt új kapcsolatok jönnek létre az idegsejtek között, ezért a szellemi teljesítményt is pozitívan befolyásolja. Frankfurti kutatók kóruspróba után vettek nyálmintát, melyből egyértelműen kimutatták, hogy éneklés hatására megnő a nyálkahártyában lévő immunglobulin A mennyisége, mely a kórokozók leküzdésében játszik nagy szerepet. Tehát nem alaptalanul állíthatjuk, hogy aki sokat énekel, annak erősödik az immunrendszere. Svéd kutatók nyomon követéses vizsgálatokkal azt is kimutatták már évekkel ezelőtt, hogy azoknak az embereknek, akik sokat énekelnek jobbak az életkilátásaik, összehasonlító elemzések szerint tovább élnek.”

Mégis kevesebb mostanában az élő énekszó, pedig szebb és könnyebb is az élet, ha olykor rázendítünk. Elhatározás kérdése, hogy több legyen. Ha mi, anyukák élünk ezzel a lehetőséggel, jó eséllyel gyermekeinkre is ráragad ez az ősi kedélyjavító kikapcsolódási forma. Tudjuk, hogy a magzat már a tizenhatodik héttől hallja édesanyja szívének lüktetését, és énekhangját. Az ismerős dallamok születés után is megnyugtatóan hatnak a babára, és a számukra ismeretlen világban fogódzkodóként szolgálnak. 
Altatódalok, dúdolók és dünnyögők, ölbeli játékok mind-mind hozzájárulnak gyermekünk érzelmi biztonságának kialakulásához. Ez az alapja a testi-lelki fejlődésnek. Az érzelmi biztonság, a kezdeti szoros anya gyermek kapcsolat, mely kötődésen alapszik, a gyermek etetése, altatása, ringatása és közös játékok alkalmával természetesen alakul ki. Ez lesz a felnövekvő gyermek kapcsolatainak alapja. Ha szeretetünket érezheti ezekben az apró mindennapi közös tevékenységekben, gyermekünk magabiztosan fog nyitni a világra, és amikor eljön az idő, mindent megtanul magáról és a világról. 

Az ölbeli játékok az első játékformák, melyeket a még beszélni sem tudó gyerekekkel is játszhatunk körülbelül fél éves kortól, akár nagy óvodás korig is. Ügyeljünk a kellő mennyiségű ismétlésre, lehetőleg addig játsszuk, ameddig kéri, babák esetén pedig legalább háromszor egymás után, hogy az elmaradhatatlan csattanóra ráébredjen és egy idő után már várja. Hamar kialakulnak a kedvenc játékok. A repertoárnak nem kell szélesnek lennie, és az is lehet, hogy egy ideig mindig ugyanazt kéri a gyermek. Ezek a játékok, akkor igazán hatásosak, ha felépítésüket szem előtt tartjuk, és ügyelünk dinamikájukra. Szóval varázsoljuk bele magunkat is, lassuljunk, gyorsuljunk, színezzük a hangunkkal, hol mélyen, hol magasan, újra és újra. A végén ne spóroljuk meg a lógázást, feldobást, lecsúszdáztatást, döntést, csiklandozást, dögönyözést.
A cseperedők érzelmi és értelmi intelligenciáját is támogatjuk, ha sokat énekelünk, mondókázunk vele. Hiszen nemcsak zenei anyanyelvét tudja elsajátítani népdalok, és népi rigmusok, gyermekdalok, értékes komponált művek és ölbeli játékok nyomán, hanem észrevétlen fejlesztik anyanyelvi képességeit, szókincsét, beszédértését, beszédészlelését, hallását, kifejezőkészségét, memóriáját, bővíti ismereteit a világról, és kihat a mozgásfejlődésre is.
Ezért érdemes feleleveníteni dalkincsünket és ölbeli játéktárunkat, mikor gyermeknek adunk életet. Higgyük el, hogy minden gyermek számára a saját anyukájának a hangja a legszebb. Nem pótolható semmilyen CD-vel, vagy előadóművésszel. A babasarok berendezésével egy időben szakítsunk időt erre is, ez lesz a legolcsóbb és egyben a legtartósabb „beruházásunk”. Ne feledjük, hogy az éneklés a kutatások szerint egyben a hosszú élet egyik titka is lehet!

A zenei nevelés nélkülözhetetlen a személyiség kiegyensúlyozott fejlődéséhez, hatékonyan képes hozzájárulni az egyén általános tanulási teljesítményének eredményességéhez, és kedvezően befolyásolja a szocializációt. Ezt bizonyították a hatvanas-hetvenes évek tudományos kutatásai és gyakorlati tapasztalatai (Barkóczi Ilona–Pléh Csaba, dr. Eiben Ottó, Kokas Klára, Laczó Zoltán, Szakácsné Vida Mária), mégis évtizedek óta folyamatosan csökken a zenei nevelés szerepe mind a felnövekvő nemzedék zenei kultúrájának formálása, mind a zenei képességek fejlesztésének terén. Ezzel párhuzamosan érzékelhetővé vált a társadalmi szükségletek, igények gyökeres átalakulásának hatására a társadalom zenei nevelés iránti érzéketlensége is. A nevelők, gondozók, de a mindennapok emberének figyelmét is ismét rá kell irányítani a zenei nevelésre, annak a zenei fejlesztésen túlmutató jelentős hatásaira.
A zene kapcsolatot teremt az emberek között és a beszéd mellett a legfontosabb kifejezőeszközünk. Közösségformáló és hangulatot befolyásoló hatalma van. Az ember a hangokon, ritmuson keresztül és általa ismeri meg, érzékeli a világot. A legősibb emberi „beszédben” a hanglejtésnek, hangsúlynak volt a legfontosabb szerepe. A beszéd egyet jelentett az énekléssel. Az ember hangja ugyanolyan, mint egy ujjlenyomat, sajátos, egyedi, mással össze nem téveszthető. Személyes hangzása van. Akik folyamatosan és rendszeresen énekelnek és zenélnek, magasabb intelligencia hányadossal rendelkeznek (Mönks, 1998).
A hangok világa már a fogantatás után hatással van az emberre. A hallás a legközvetlenebb összeköttetés a külvilággal. Ez az ember és környezete közti alapvető kapocs. Elgondolkodtatóak Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész gondolatai: „Jelképesnek tartom, hogy van szemhéjunk, de nincs fülhéjunk, nincs rá mód, hogy a bennünket körülvevő sokféle zajt kikapcsoljuk, vagy lehalkítsuk. Fülünk legmélyebb álmunkból is felriaszt, és csak a süket – aki érzésem szerint minden ember közül a legmagányosabb – tudja felfogni, milyen az a világ, ahol tökéletes csend uralkodik.” (Menuhin, 1982.)
A magzat hamarabb hall mint lát, a méhen belüli zene hallgatása serkenti a hosszú távú memóriája kialakulását. Az első években tartósabb és élénkebb érdeklődést mutatnak a hangok iránt a gyerekek. A melódiákat is felismerik, tehát a dallamszerkezetet is meg tudják fejteni (Teleki, 2000.). A babák olyanok, mint egy érzelmi szeizmográfok, pontosan követik édesanyjuk hangulatváltozásait. Az anyaméhben megtapasztalt belső hangokra, jelenségekre támaszkodnak, születéskor s a korai életéveikben. Emlékeznek azokra a tapasztalatokra és benyomásokra, amelyek még az anyaméhben érték őket, felismerik a hangjelenségeket, zenei-nyelvi elemeket, arra támaszkodnak. Ennek bizonyítéka többek között az, hogy az újszülöttek anyjukkal azonos frekvencián sírnak; az ismerős hang megnyugtatja őket, szopóreflexeik egyértelműen elárulják, mi ismerős számukra; illetve a koraszülöttek fejlődése kevésbé stagnál, ha továbbra is az anyaméhben hallott hangok veszik körül őket.(Decker-Voigt, 2004.) Az emberi beszédhangok is több mindenről árulkodhatnak. Például a zárkózott ember hangja komoly és ellenálló, de a vékony, fáradt hangú emberről úgy gondolhatjuk, hogy nincs elég energiája vagy nem érdeklődő, a reszelős hang is utalhat fáradtságra, betegségre. A gyerek élete első három évében „behangolja” a fülét a saját anyanyelvének, zenei környezetének frekvenciájára. Amit ma mindinkább bizonyított tényként állíthatunk az, hogy minél több külső inger vagy impulzus éri a babákat, annál több szinapszis kapcsolat jön létre az agyában, melynek következtében az agy jobban fog differenciálódni. Agykutatások bizonyítják, hogy a két agyfélteke más és más képességek elsajátításához köthető. A beszédközpont például a bal agyféltekéhez, míg a zenei képességek nagy része a jobb agyféltekéhez kapcsolható. A két agyféltekét mintegy 200 millió idegrostból álló hálózat köti össze. Minél sűrűbb az idegrosthálózat, annál több szálon érkezik az információ az egyik agyféltekéből a másikba. Ahhoz, hogy minél jobban összekapcsolódjon a két agyfélteke, az általuk irányított képességeket arányosan kell fejleszteni. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermekek korai zenei fejlesztése a legteljesebb személyiség kialakulása érdekében éppen olyan jelentőséggel bír, mint a beszédkészség fejlesztése.
BAL AGYFÉLTEKEJOBB AGYFÉLTEKE
beszédkészség, nyelvi központ: pl. beszédértés, beszédelemzésjobb féltekés „beszéd”= zenei képességek nagy része: pl. hangszín, hangmagasság (benne abszolút hallás)(homloki lebeny kérgi régiója), harmóniák érzékelése, dallamok közötti differenciálás képessége
időérzékelés → a muzikalitáshoz kapcsolódó ritmusérzék a bal félteke kizárólagos tulajdonsága!térérzékelés, látás
a jobb kéz mozgatója (általában ügyesebb a ritmusjelzésnél, pontos, irányzott ütéseknél, függetlenül attól, hogy az illető jobb- vagy balkezes)bal kéz mozgatója
logikus gondolkodásabsztrakt gondolkodás, kreativitás, új dolgokra való fogékonyság → zeneértés, éneklő vagy zenei kommunikáció megértése, feldolgozása,  emóciók feldolgozása, érzékenység nonverbális hatásokra → a zene percepciója, élvezete (halántéki lebeny felső régiója)
asszociatív régió → dallammemorizálás, felidézés képessége képzeletben(homloki és halántéki lebeny) 
A beszédtanulásért felelős beszédközpont a bal agyféltekében van (lásd fenti táblázat), és mint az köztudott, genetikusan programozott (Chomsky). Ez azt jelenti, hogy beszédkészséggel minden ember születésétől fogva rendelkezik, és minden ép érzékszervekkel rendelkező gyermeknél az őt körülvevő nyelvi környezet hatására az első néhány év során kifejlődik a beszédképesség.
Azt is tudjuk, hogy ez az időszak kritikus. Ahol csorbát szenved a beszédfejlődés, beszédfejlesztés (lásd farkasok által nevelt gyermekek) ott maradandó nyelvi- és beszédhibák vésődnek be.
Hámori József neves agykutató az agyféltekék azonos szerkezeti felépítésére hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a jobb agyféltekének a nyelvi szintű fejlesztése, azaz a zenei nyelv fejlesztése éppúgy szükséges ahhoz, hogy arányosan fejlődjön mindkét félteke. Mit jelen ez? Minden ember –a beszédkészséghez hasonlatosan– genetikusan programozott érzékenységgel bír a zene, a muzikalitás iránt is. (Magzatkutatások már zene hatására történő intenzív magzati reakciókról is beszámolnak.) Ebből következik, hogy minden ép érzékszervvel rendelkező gyermek születése pillanatától – megfelelő zenei környezeti hatásokra – képessé válik a benne meglévő zenei képességek kibontakoztatására. Nem is kell messzire menni és tudományos utakat bejárni ahhoz, hogy ezt bizonyítsuk. A néhány hónapos csecsemő még a beszéd tartalmi, szerkezeti elemeinek megértése előtt képes érzelmeket megélni pusztán a beszéd intonációján keresztül, valamint felismeri édesanyja hangját (hangszín, hanglejtés alapján). Hámori József ezeket a beszédértés, nyelvi önkifejezés előtti jeleket annak tulajdonítja, hogy azon túl, hogy hasonlatosan fejleszthető a két agyfélteke képességrendszere, „az ember jobb féltekéje a fejlődés korai szakaszában valamivel gyorsabban differenciálódik, fejlődik, mint a bal félteke”. Tehát még mielőtt nyelvi értés szintjére jutna a gyermek, már megérteni képes az őt célzó megnyilvánulásokat, nonverbális jeleket és nem csak, hogy érti, fogékony rájuk, lekötik a figyelmét. A fejlődés későbbi szakaszában is egyértelmű, hogy azok az agyterületek, amelyeknek szerepe van a zenei információ feldolgozásában, más feladatokban, például emlékező és nyelvi funkciókban is részt vesznek. Kimutatható, hogy a rendszeres zenélés növeli a hallott információ feldolgozásának megbízhatóságát, nemcsak a zenei hangok, hanem a beszéd esetében is. Egyes szerzők azt feltételezik, hogy a zenei jártasság akár az intelligenciára általában is kedvező hatással lehet. (dr. Víg Julianna, 2010.)
A 0-3 éves korosztály elsősorban érzékszervi és mozgásos tapasztalatok útján szerzi a világról a benyomásait. Ezért jó tudni, hogy a hangok mozgásokat indukálnak, mely oldja a meglévő feszültséget az emberben, így a zene még mélyebbre jut, szabad utat nyitva az önkifejezésnek. Ám az sem mellékes felfedezés, hogy minél intenzívebb mozgással reagálunk egy adott zenére, dallamra, annál inkább aktiváljuk a jutalmazásért felelős agyi területeket, fokozódik a dopamin termelés a szervezetben, valamint a közös éneklés, zenei tevékenység oxitocint szabadít fel, s ezáltal a hűség és az összetartozás érzését erősíti. A gyermek arcán, mozgásán tükröződik a belső érzelem, lelke még mindenre nyitott, ezért a mi felelősségünk, hogy olyan élményekkel gazdagítsuk őket, melyek egy életen át elkísérhetik őket, erőt meríthetnek belőle. Az együttes, meghitt dalolás, énekkel kísért tevékenység lehetőséget biztosít a gyermek számára a szemlélődésre, a megállásra, a lassabb tempóra, arra, hogy a világot és önmagát más szemmel nézze, máshogyan érzékelje.
A kisgyerek még minden figyelmét egy dologra összpontosítja, számára ez a tanulás alapja. Ez a kincset érő koncentrált figyelem később egyre inkább megosztott lesz, ahogy egyre több inger éri a gyereket. Lehet, hogy nem is maga a fejlesztés tartalma a fontos, hanem csupán az a tény, hogy a gyermek koncentrált figyelmet kap a számára elsődleges személytől, gondozótól vagy a számára fontos emberektől. Úgy érzi, hogy fontos számukra, és amit csinál az jó, függetlenül attól, hogy tényleg így van-e a valóságban, és ennek következtében növekszik az önbizalma. Magabiztosabban fog viselkedni a környezetében, az új dolgoktól nem fog félni, ha valami ismeretlennel fog találkozni, akkor nem fog szorongással reagálni. Ez az érzelmi stabilitás adja meg számára azt a lehetőséget, hogy merjen a világban bátran új dolgokat kipróbálni és elsajátítani.
A zenei nevelés elősegíti a magasabb rendű pszichés funkciók gyorsabb ütemű fejlődését. A gyerek, zenélés közben érzelmeket él át, ill. hoz létre, így a zenei nevelés olyan élménymintákat ad, melyek alapjai lehetnek a későbbi tapasztalatok szerveződésének. Az adott tanulási lehetőségen belül azonban az értelem „építkezése” épp azokkal az ingerekkel fejleszthető, amelyek a környezetből érkeznek és feldolgozást nyernek. Amit környezeti interakciónak (kölcsönhatásnak) nevezünk, szociális interakciónak is nevezhetjük, mivel ezek az interakciók csak szociális közegben jelennek meg. Ezért Gerald Hüther (2000) az agyról úgy vélekedett, hogy az sokkal inkább szociális, mint kognitív idegrendszeri egység. Hámori József szavaival: „…a muzikalitás (és annak a fiatalkorban megkezdett kifejlesztése) a teljessé válható emberi személyiség integráns része, amely nélkül nemcsak szépségélményektől esik el az ember, hanem sajátos kommunikációs, az emocionális alaprendszerrel is összefüggő, kognitív (megismerő) szférához szorosan tartozó tulajdonság kifejlődésétől (és meglététől) is.”
Tehát „Miért énekeljünk, zenéljünk nap mint nap?”: mert a zenei nevelés sokkal többet jelent mint zenét hallgatni és énekelni, mondókázni. Második nyelvünk, amivel érzelemgazdagabban tudjuk kifejezni magunkat. Lélekemelő és kiegyensúlyozottságot nyújtó tevékenység, az önkifejezés egyik formája. „A zene önmagunk feltérképezéséhez és az emberek közötti kapcsolatok jobbításához segíthet. És amíg a zene tovább él, fennmarad, ha titkát nem is tudjuk megfejteni, bízhatunk erejében.” (Bernstein, 1974)
Utószó – ötletek (a teljesség igénye nélkül!) a mindennapi énekes, mondókás helyzetekre
Táncoltatást, dülöngéltetést, pörgést-forgást, ugrálást kísérő mondókák, dalok:
Tücsök koma ciripel,
hátán semmit sem cipel.
Jobbra dűl, meg balra dűl,
talán bizony hegedül.
Hej, pipirke, pipirke,
ssss sl s
ez a szarka tánca,
sfmf s s
csepü-lapu kenderfű,
sssl sf m
ez a fordulása.
sfmr d d
Gombolyag cérna,
faggyú gyertya,
medve talpa,
annak tánca,
morgó mája,
toppantója,
gyere ki a gyepre,
hopp!
Eszköz elkérésekor: Lipityom-lapatyom,
majd, ha megnősz, od`adom!
Kínáláskor:Tessék, tessék vegyenek,
zsömlebelet egyenek!
Eljátszható, mozgássorral megjeleníthető:
Szarkának való kását főzünk,
ez megette, ez megitta,
emez összekaparta,
ennek semmi sem jutott.
A kúthoz ment vízért:
tyup, tyup, tyup!
(ujjasdi)
Mag, mag, búzamag,
benne aluszik a nap.
Mag, mag, búzamag,
nőjél, nőjél hamarabb!
Esőt, felhőt hoz a szél,
szomjas soha ne legyél!
(nagy mozgásos)
Keverem a kását,
sütöm a pogácsát,
kell ki pipiske,
ha nem kelsz ki, összetörlek,
ropp, ropp, ropp!
(tenyeresdi)
Nemkívánatos dalok (Lásd: Forrai, 1994, 20-22.o.!!!) helyett
Dombon állt egy házikó,
házikóban ládikó,
ládikóban kerek tálca,
a tálcán meg öt pogácsa.
Arra járt az egérke,
mind megette ebédre.
(Erdő szélén házikó… helyett)
Tik-tak, tik-tak, jár az óra,
körbejár a mutatója.
Azt hirdeti minden reggel,
ki korán kel, aranyat lel.
(Így ketyeg az óra… helyett)
Ütöm-ütöm, üt mozsár,
szól a rigó: akadál,
dá-lia, dá-lia,
alapita, lotty!
(Így ketyeg az óra… helyett)
Csihu-hu-hu megy a vonat,
viszi már az utasokat.
Jön a kocsi, most érkeztünk… (Kodály)
Megy a kocsi, fut a kocsi… (Kodály)
(Megy a gőzös… és a
Megy a Zsuzsi vonat… helyett)
Hágcsón hágtam,
lépcsőn léptem,
aranygyűrűm elvesztettem.
Nap fölkapta,
Holdnak adta,
Csillag az ujjára húzta!
(Megy a gyűrű… helyett)
Mikor én kicsike voltam,
az ágy alá is bebújtam,
fenyőfából tüzet raktam,
kukoricát pattogtattam,
luf, luf, luf!
(Egyszer volt egy kemence… helyett)
Most viszik, most viszik
Danikáné lányát.
Bíborban, bársonyban,
aranykoszorúban.
Nem adom a lányomat
arany hintó nélkül,
abban pedig hat ló legyen,
mind a hatnak arany farka legyen.
(A gazda rétre megy… helyett)
Katicabogárka,
szállj fel az égbe.
Hozzál nekünk meleget,
vigyed el a hideget.
Hinta, palinta,
Karácsonyi Katica,
régi dunna, kiskatona,
ugorj a Tiszába!
Gijszí, gajsza, molnárgazda,
ki a lábát fogja,
az a keresztapja/gondozója.
(Egyszer egy hétpettyes… helyett)

Felhasznált szakirodalom
Bernsein, Leonard (1974): Hangversenyek fiataloknak. Zeneműkiadó, Budapest
Decker-Voigt, Hans-Helmut (2004): Zenével az életbe. A hangok szerepe a várandósság idején és kisgyermekkorban. Medicina Könyvkiadó, Budapest
eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Faculty of 1000 Biology Reports
http://test.lam.hu/ilam/agykutatas/_b_a_zene_hatasa_a_kognitiv_kepessegekre_b_4914/2010.10.18. 15 óra
Forrai Katalin (1994): Ének a bölcsődében. Editio Musica Kiadó, Budapest
Menuhin, Yehudi - Davis, Curtis W. (1982): Az ember zenéje, Zeneműkiadó, Budapest
Mönks, Franz J. – Ypenburg, Irene H. (1998): A nagyon tehetséges gyerek. Akkord Kiadó
Teleki Béla (2000): Magzatkönyv. Korda Kiadó, Kecskemét
Urbánné Varga Katalin (szerk.) (2002): Hang és lélek: Új utak a zene és a társadalom kapcsolatában. Magyar Zenei Tanács

Forrás: 
http://kerekito.hu/index.php/component/content/article/37-olvasnivalok/614-enekeljuenk-hogy-miert






Meghívó a klubba


Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2016. február 26. (péntek) 10-12 óra.
A helyszín:  Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15


A hét témája: Kötetlen beszélgetés a fiatal nők és anyák jogairól



Mennyit tudsz igazán és hol tudhatsz meg többet jogaidról az élet minden területén? E héten, pénteken erre is választ kaphatsz, ha eljössz a „Fiatal nők az anyák jogaiért" című projekt zárásaként rendezett programra. Tedd fel bátran kérdéseidet és beszéljük át őket egy finom tea mellett, amíg a gyerekek játszanak.



A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése.
10:00-10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-12:00 Kötetlen beszélgetés a fiatal nők és anyák jogairól
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.


Várunk benneteket szeretettel!








Fiatal nők az anyák jogairól

Fiatal nők az anyák jogairól
(Mélyinterjús megkérdezése eredményei.)



Mélyinterjú kérdései:
A kérdezett neme:       1. Nő
                                    2. Férfi
18 nővel történ t meg az interjú felvétele.
Teljes családban él:     1.  Igen 
 2. Nem (Egyedül neveli gyermekét)
A megkérdezettek közül 17 teljes családban él, 1 fő egyedül neveli gyermekét.
Gyermekeinek száma:………….fő
A megkérdezettek közül 6 főnek egy gyermeke van, 7 főnek két gyermeke van, 5 főnek pedig három gyermeke van. Az anyák kétharmada a mintában több gyermeket nevel, azaz többségüknél a gyermekvállalási kedv nem áll meg egy gyermek felnevelésénél.




1.Mit tudsz a nők és az anyák jogairól?
A megkérdezett anyuka közül 13 fő úgy gondolja, hogy tisztában van az anyasággal összefüggő jogaival, mindössze 5 fő véli úgy, hogy kevésbé, vagy nem annyira tájékozódott, de nincs olyan aki teljesen tájékozatlan lenne jogaival, lehetőségeivel.
 4fő a munkahelyén kap megfelelő jogi tájékoztatást, 5 fő a férjére támaszkodik teljes bizalommal jogi kérdésekben. 2 fő civil szervezetben, közösségben kap jogi tanácsokat, 1 főnek a védőnő segített, a többiek interneten, újságokban, hivatalokban önállóan és személyesen tájékozódnak anyasági jogaikról.
Többségük igényes, jól tájékozott, nem bízza a véletlenre jogsi érvényesítését.
- Segítségemre volt …. a munkahelyemen. Ő világosított fel, különböző nyomtatványokkal látott el, és segített a férjemnek a kitöltésükben, illetve a megfelelő helyre való eljuttatásában.
- Olvasom a híroldalakat.
- Van babaklubos Magyar Államkincstárban dolgozó anyuka.
- Leginkább az internetről, illetve a férjem segítségével tájékozódok.
- A férjem az, aki igénybe veszi a családi adókedvezményt, aki jobban ért ezekhez a dolgokhoz pénzügyi téren, de ezt együtt is meg szoktuk beszélni. Nyilván, amikor a gyerekek születtek, utána olvastam, hogy mi az, amiket igénybe vehetek.
- Mindennek utánanéztem mindig, pontosan azért, mert olyan vagyok, aki nem szereti bent hagyni a lehetőségeket.
- Utána olvastam, hogy miket vehetek igénybe, felhívom a központot, addig csörgetem a pesti irodákat, amíg fel nem veszik, és akkor így előbb-utóbb kiderül az igazság.
- Igazából csak annak járnak bizonyos juttatások, akik utána is néznek, mert alapból nem kapják meg. Érdemes képben lenni és folyamatosan tájékozódni mindig az újabb lehetőségekről, mert mindig vannak újabb lehetőségek.
- A munkahelyemen nagyon jól tájékoztattak.
- A védőnő is adott erről tájékoztatást, én is utánanéztem az interneten a férjemmel együtt.
- A munkahelyemről is kaptam támogatást Úgy gondolom, hogy aki nyitott szemmel jár és tudatosan él, annak fontos, hogy tisztában legyen nemcsak a nők jogaival, hanem az emberi jogokkal és minden egyes szabállyal, törvénnyel, ami meghatározza a társadalmat.
- A párom vállalkozásának van egy könyvelője, aki az ilyesminek mindig utánanéz, és naprakészen tudja.
- A férjem szívesen néz utána, szívesen intézi,
- Most gyesen vagyok, és gyes mellett tanítok óraadóként. Most fogok majd utánanézni, hogy a főállású anyaság mellett mit lehet csinálni, mert az is lehet, hogy főállású anyaként lennék szívesen óraadó.
- Mindig az aktuális juttatást tudom, a többinek pedig utánanézek.
- Próbálok tájékozódni a netről, a kormányablak még, ami nagyon jó találmány. Be lehet oda menni, és személyre szabott tanácsot tudnak adni.
- Rengeteg papírt, nyomtatványt kellett beadni a kicsi születésekor, ezeknek én jártam utána. Az interneten nézelődtem, és az iskolában is sokat segítenek, a munkahelyemen.
- Például a családi adókedvezménynek a férjem nézett utána, hogy mi a legoptimálisabb a családunknak.
- Erőteljesen megnyirbálták a dolgozó anyák jogait. Néhány dologban kedvező a változás, például, hogy 4-6 órában is vissza lehet menni dolgozni, de sokszor ez nem megvalósítható, sajnos az én munkakörömben sem.
- Bekerültem a Gyerecsak Egyesület által szervezett jogi tanácsadó csoportba, majd itt megismerem.
- A gyermekvárás bürokratikus oldala nagyon távol áll tőlem, de hát az ember belekényszerül. Most is, ha bármit látok az interneten, rögtön elolvasom, megbeszéljük a nővéremmel mit és hogyan kell intézni. Persze tudtam, hogy létezik GYED és GYES, viszont utána kellett járnom, hogy mi a különbség, melyiket meddig és hogyan kapom, mire kapom, mekkora összeget. Ezekről nem tudtam, mert miért is foglalkoznék vele, ha nem érintett nap, mint nap.
- Szerencsés vagyok, mert az egyetemen sikerült felvértezni magam egy alaptudással, így előnyösebb helyzetben vagyok.
- Nem sikerült szépen elválnom, a mai eszemmel inkább mediátor segítségét kértem volna a nagyon rámenős ügyvéd helyett, Munkával kapcsolatban még egyelőre nem ért ilyen megkülönböztetés vagy olyan dolog, ami miatt mennem kellett volna munkaügyi jogászhoz, vagy bármi segítséget kérni.




2.Mi a legnagyobb kihívás, amivel nőként, illetve anyaként szembe kellett néznie?
A megkérdezett fiatal édesanyák közül egyetlen 1 van, aki úgy véli, tudatosan, előre felkészült az anyai szerepre, de kihívások, váratlan, megoldásra váró helyzetek őt is érik. 1 fő van, aki már nőként is nehezen kezelte az őt érő kihívásokat. 11 fő kifejezetten az anyaszereppel, anyasággal kapcsolatban érzi úgy, hogy fel kell nőnie a különböző élethelyzetekhez, kihívásokhoz. 4 főnek komoly gondot okoz az idő beosztása, a gyermek és a gyermek melletti prioritások érvényesítése.
Felmerül többeknél a munkahely elvesztésétől vagy a munkahelyen való megfeleléstől való félelem gondolata is, de erősen az anyai szerep mély és nagyon tudatos, modell értékű átélése mellett. A megkérdezettek valamennyien életük nagy élményeként tartják nyilván saját anyai szerepvállalásukat és irigylik a régi idők nagy-, többgenerációs családjait, ahol könnyebb volt ezt a felmenőktől elsajátítani.
-  Nehéz azzal szembesülni, hogy manapság már nincs meg a családoknak az a közössége
- Úgy érzem, szülőként nekem kell megoldanom, hogy összetartson a család.
- A másik probléma, hogy izoláltan élnek egymás mellett az anyák.
- Mindig is úgy gondoltam, hogy jó lenne egy olyan közösség, ahol a nap nagy részét együtt tölthetnénk, fizikai közelségben. Ez mind az anyának, mind a gyermeknek jó.
- Néha főzhetnénk együtt, vagy eljárhatnánk segíteni egymásnak, vigyázni egymás gyerekeire.
- Az, hogy a saját életednél valaki fontosabb, hogy valakit magad elé helyezel, szóval valaki sokkal fontosabb lesz számodra, mint te vagy.
- Nagyon nehéz feladat, megtalálni az egyensúlyt a jó anyaság, a szuper anyaság és aközött, hogy feleség is vagy, hogy barátnő is vagy, barát is vagy.
- Nehéz, hogy mind a két gyereknek az igényei ki legyenek elégítve, és apáé is, illetve a sajátomat is bele tudjam passzírozni egy napba, vagy másfélbe.
- Újra kellett úgymond értelmezni a nő fogalmát szülés után.
- Nem cserélném el semmivel, csodálatos dolog, de egyben a legnehezebb dolog is, amivel eddig találkoztam. A legnagyobb kihívás.
-A legnagyobb kihívás az volt, amikor megérkezett a második gyerek is. 
- Az is, hogy feleségként helytállni, hogy a férjemet támogassam a terveiben, vagy akár be tudjak neki segíteni a munkájában, ha külföldre megy, tehát, hogy a feladatokat át tudjam vállalni. Ez elég nehéz, de ugyanakkor szeretem, ha pörgés van körülöttem és van mit csinálni.
- Kiteljesedtem a gyerekek születése előtt, és egy jó pár évet dolgoztam, és nem éltem meg nehézségként azt, hogy jó pár évig otthon kell lenni a gyerekekkel, hanem tényleg jólesett. Úgy éreztem, hogy felkészültem az anyai szerepre
- Fel kellett nőnöm ehhez a szerephez.
- Számomra a legnagyobb kihívás az Idő, mint fogalom.
- Kihívás számomra az, hogy hogyan tudnám megvédeni a gyermekeimet a szomorúságtól az esetleges fájdalmaktól
- Gyakran mondom a kislányomnak, hogy mi soha-soha nem adjuk fel, s már ő elsajátította ezt a hozzáállást
- Nőként talán azt megélni, amit az első év magával hoz. A slamposság, az egész napom egy merő szoptatás, nincs különbség éjszaka és nappal között. A folyamatos mókuskerék, amiből nem tudok kimászni.
- Minden szerepváltás nehéz, nekem különösen. Azt gondolom, hogy az összes szerepem közül az anyaszerep a legnehezebb. Ezt volt a legnehezebb megélni, hogy én, mint anya, hogyan csináljam jól.
- Nem volt átmenet.
- Most még nem járok dolgozni, de majd ha beindul a mókuskerék, ezt a hármat - anyaság, munka, háztartás - nem tudom, hogy fogom tudni összeegyeztetni.
- Elég fárasztó, hogy az ember megfeleljen a munkahelyen, nőként is maradjon talpon, háziasszonyként is, hát anyaként meg szerintem a legnehezebb.
- A fáradtság, az időhiány sokszor nagy gond. Nem is az a baj, hogy meg kell ezeket a dolgokat csinálni, hanem, hogy nem negyvennyolc óra egy nap.
-  Kevesebb idő jut egymásra, magamat pedig már nem is említem. Azt szoktam mondani, hogy néha hiányzom magamnak. Nyilván ez ezzel jár, de az idő a legnagyobb kihívás, vagyis az időbeosztás.
- Nekem a legnagyobb kihívás, hogy saját magamra is legyen valamennyi idő, ami most gyakorlatilag lehetetlen, de azért küzdök folyamatosan. Az idő a legnagyobb kihívás.
- Ami még nem egyszerű, hogy mind a két gyermekemre maximálisan oda tudjak figyelni.
- Ami most kihívás, az az, hogy nem tudom, hogy kellene Viktorral megbeszélni, hogy ne csapkodja az ajtókat, de egyébként nem tartom kihívásnak az anyaságot.
- Anyaként sokszor az idővel küzdök, az mindig kevésnek tűnik. Valahogy még mindig nem sikerül úgy beosztanom az időmet, hogy mindenre jusson.
- A betegség a gyereknél: „Az egy dolog, hogy valami rémisztően hangzik, de attól az még nem életveszélyes.”
- Az anyai szerepet - ami szerintem egy hihetetlenül nagy élmény és csodás szerep -, sajnos a mai világban nem ismerik el olyan mértékben, mint ahogyan kellene.
- Amit eddig hiányoltam és ti meg tudtátok valósítani, az érdekvédelmi szervezet. Igen is képviselni kell az anyák jogait, megismertetni őket, hogy milyen lehetőségeik vannak.
- Anyaként, és nőként is akár, a munkám is, meg a család egyeztetése.




 

Meghívó a klubba


Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2016. február  19. (péntek) 10-12 óra.
A helyszín:  Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15





A hét témája: „Hogy szépen beszéljen.”- A logopédus gyakorlati tanácsai.

E héten, pénteken is nagyon izgalmas témával várunk benneteket. Herman-Szinyei Andrea logopédustól megtudhatjuk milyen játékos feladatokkal, mondókákkal segíthetünk gyermekünknek, hogy minél szebben beszéljen. Ha tudtok, hozzatok magatokkal pici tükröt is! 



A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése a mulatságra
10:00-10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-11:30 „Hogy szépen beszéljen.”
11:30-12:00 Szabadprogram
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.

Várunk benneteket szeretettel!




"A zene az kell, mert körülölel,..."



A klubba ellátogató szülőknek és gyermekeinek lehetőségük van részt venni a zenés Manó tornán. A Valcsák Viktória vezette foglalkozás magával ragadja a kicsiket és a nagyokat egyaránt.
Manó torna foglalkozással szeretnénk bevezetni a klubba járó gyerekeket a zene és a mozgás világába.





Az alábbiakban arról olvashattok, hogy miért fontos és hasznos a korai zenei nevelés. Választ kaphattok arra is, hogy mikortól érdemes elkezdeni. 




A korai zenei fejlesztés fontossága




"Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése."
Szakmai körökben jól ismert a fent idézett néhány sor, amelyet Kodály Zoltán mondott el 1948-ban, Párizsban, egy művészeti nevelésről szóló gyermeknapi konferencián.
Természetesen Kodály akkor még nem a modern kutatásokra gondolt, az anya-magzat kapcsolatanalízisre, hanem arra, minden édesanyának hinnie kell abban, hogy a gyermeke egészséges fejlődése szempontjából fontos már az újszülött számára is énekelni, mondókázni, fontos az édesanya zenei műveltsége.
Ez persze nem azt jelenti, hogy magas szinten kell képzettnek lennie valamennyi édesanyának. Nem csak tanult muzsikus foglalkozhat jól a gyermekével. Minden szülő részt vehet a helyes zenei nevelésben, akiben megvan a jó szándék arra, hogy a gyermekét dalolni szerető, zenét kedvelő emberré nevelje, megóvja a zenei selejttől, és figyelmét az időtálló, szép zene, a művészet felé fordítsa.
Hermann Alice így ír a művészeti nevelésről: "Aki szereti a szépet, az életet szereti... Az igazi művészet szeretete - akár zenében, akár versben, akár képekben találja meg valaki - igényességre nevel. Vajon nem ez-e az a vezérszólam, ami az egész életet helyes útra terelheti? Igényesség önmagunkkal és másokkal szemben, igényesség a munkában és a párválasztásban."
Így hát, ha a fiatal szülők igényesek, akkor készülnek a kicsinyük fogadására lélekben is, tervezgetik gyermekük jövőjét. Gondolatban beszélnek hozzá, becézgetik, ábrándoznak, hogyan, mivé nevelődik, fejlődik majd az apróság.
Az édesanya, édesapa beszéde - a leghétköznapibb dolgokról is - nagyon fontos a gyerekek számára, hiszen ezáltal szereznek tudomást a környező világról. Megszületik a gyermek, s mindjárt elkezdi tanulni a világot, az "emberséget". Az első "professzorai" a szülők. Hogy nyugodt, derűs lesz-e a baba, abban igen nagy szerepe van a szavaknak, de nem csak a szavaknak, hanem a szép, egyszerű dallamoknak, az érdekesen lüktető, szótagokkal zengve-bongva játszó mondókáknak is, amelyeket a szüleitől hall.
Fontos tehát, hogy az édesanyák - hiszen ők töltik a legtöbb időt a gyermekekkel - higgyenek abban, hogy a saját éneklésük, mondókázásuk lelki táplálékul szolgál a kisgyermekük számára. Ne féljenek énekelni, leljék örömüket a dalban, a közös játékban.
Fontos tudniuk, hogy a legjobb technikai feltételek között létrehozott, legkiválóbb művészekkel készített CD felvételek sem pótolják az édesanya hangját, mosolyát, érintését, ölelését.
Forrás:

http://www.ringato.hu/?p=subpage&pid=1#bevezeto


Az már régóta ismert, hogy az énekléstől idegeink kisimulnak, javul kedélyállapotunk, kiegyensúlyozottabbak, öntudatosabbak leszünk.

A Kodály Zoltán Kórus Iskola kiadványában bukkantam a következőkre. ”Laboratóriumi vizsgálatok mutatták ki, hogy már harminc perc énekléstől megnövekszik agyunkban a béta-endorfin, melyet boldogsághormonnak is hívunk, a szerotomin és a nor-adrenalin termelés. Ezzel egy időben a stresszhormonok - mint amilyen a cortizol is - kiválasztódása csökken, sőt az éneklés hatására percek alatt új kapcsolatok jönnek létre az idegsejtek között, ezért a szellemi teljesítményt is pozitívan befolyásolja. Frankfurti kutatók kóruspróba után vettek nyálmintát, melyből egyértelműen kimutatták, hogy éneklés hatására megnő a nyálkahártyában lévő immunglobulin A mennyisége, mely a kórokozók leküzdésében játszik nagy szerepet. Tehát nem alaptalanul állíthatjuk, hogy aki sokat énekel, annak erősödik az immunrendszere. Svéd kutatók nyomon követéses vizsgálatokkal azt is kimutatták már évekkel ezelőtt, hogy azoknak az embereknek, akik sokat énekelnek jobbak az életkilátásaik, összehasonlító elemzések szerint tovább élnek.”

Mégis kevesebb mostanában az élő énekszó, pedig szebb és könnyebb is az élet, ha olykor rázendítünk. Elhatározás kérdése, hogy több legyen. Ha mi, anyukák élünk ezzel a lehetőséggel, jó eséllyel gyermekeinkre is ráragad ez az ősi kedélyjavító kikapcsolódási forma. Tudjuk, hogy a magzat már a tizenhatodik héttől hallja édesanyja szívének lüktetését, és énekhangját. Az ismerős dallamok születés után is megnyugtatóan hatnak a babára, és a számukra ismeretlen világban fogódzkodóként szolgálnak. 
Altatódalok, dúdolók és dünnyögők, ölbeli játékok mind-mind hozzájárulnak gyermekünk érzelmi biztonságának kialakulásához. Ez az alapja a testi-lelki fejlődésnek. Az érzelmi biztonság, a kezdeti szoros anya gyermek kapcsolat, mely kötődésen alapszik, a gyermek etetése, altatása, ringatása és közös játékok alkalmával természetesen alakul ki. Ez lesz a felnövekvő gyermek kapcsolatainak alapja. Ha szeretetünket érezheti ezekben az apró mindennapi közös tevékenységekben, gyermekünk magabiztosan fog nyitni a világra, és amikor eljön az idő, mindent megtanul magáról és a világról. 

Az ölbeli játékok az első játékformák, melyeket a még beszélni sem tudó gyerekekkel is játszhatunk körülbelül fél éves kortól, akár nagy óvodás korig is. Ügyeljünk a kellő mennyiségű ismétlésre, lehetőleg addig játsszuk, ameddig kéri, babák esetén pedig legalább háromszor egymás után, hogy az elmaradhatatlan csattanóra ráébredjen és egy idő után már várja. Hamar kialakulnak a kedvenc játékok. A repertoárnak nem kell szélesnek lennie, és az is lehet, hogy egy ideig mindig ugyanazt kéri a gyermek. Ezek a játékok, akkor igazán hatásosak, ha felépítésüket szem előtt tartjuk, és ügyelünk dinamikájukra. Szóval varázsoljuk bele magunkat is, lassuljunk, gyorsuljunk, színezzük a hangunkkal, hol mélyen, hol magasan, újra és újra. A végén ne spóroljuk meg a lógázást, feldobást, lecsúszdáztatást, döntést, csiklandozást, dögönyözést.
A cseperedők érzelmi és értelmi intelligenciáját is támogatjuk, ha sokat énekelünk, mondókázunk vele. Hiszen nemcsak zenei anyanyelvét tudja elsajátítani népdalok, és népi rigmusok, gyermekdalok, értékes komponált művek és ölbeli játékok nyomán, hanem észrevétlen fejlesztik anyanyelvi képességeit, szókincsét, beszédértését, beszédészlelését, hallását, kifejezőkészségét, memóriáját, bővíti ismereteit a világról, és kihat a mozgásfejlődésre is.
Ezért érdemes feleleveníteni dalkincsünket és ölbeli játéktárunkat, mikor gyermeknek adunk életet. Higgyük el, hogy minden gyermek számára a saját anyukájának a hangja a legszebb. Nem pótolható semmilyen CD-vel, vagy előadóművésszel. A babasarok berendezésével egy időben szakítsunk időt erre is, ez lesz a legolcsóbb és egyben a legtartósabb „beruházásunk”. Ne feledjük, hogy az éneklés a kutatások szerint egyben a hosszú élet egyik titka is lehet!

A zenei nevelés nélkülözhetetlen a személyiség kiegyensúlyozott fejlődéséhez, hatékonyan képes hozzájárulni az egyén általános tanulási teljesítményének eredményességéhez, és kedvezően befolyásolja a szocializációt. Ezt bizonyították a hatvanas-hetvenes évek tudományos kutatásai és gyakorlati tapasztalatai (Barkóczi Ilona–Pléh Csaba, dr. Eiben Ottó, Kokas Klára, Laczó Zoltán, Szakácsné Vida Mária), mégis évtizedek óta folyamatosan csökken a zenei nevelés szerepe mind a felnövekvő nemzedék zenei kultúrájának formálása, mind a zenei képességek fejlesztésének terén. Ezzel párhuzamosan érzékelhetővé vált a társadalmi szükségletek, igények gyökeres átalakulásának hatására a társadalom zenei nevelés iránti érzéketlensége is. A nevelők, gondozók, de a mindennapok emberének figyelmét is ismét rá kell irányítani a zenei nevelésre, annak a zenei fejlesztésen túlmutató jelentős hatásaira.
A zene kapcsolatot teremt az emberek között és a beszéd mellett a legfontosabb kifejezőeszközünk. Közösségformáló és hangulatot befolyásoló hatalma van. Az ember a hangokon, ritmuson keresztül és általa ismeri meg, érzékeli a világot. A legősibb emberi „beszédben” a hanglejtésnek, hangsúlynak volt a legfontosabb szerepe. A beszéd egyet jelentett az énekléssel. Az ember hangja ugyanolyan, mint egy ujjlenyomat, sajátos, egyedi, mással össze nem téveszthető. Személyes hangzása van. Akik folyamatosan és rendszeresen énekelnek és zenélnek, magasabb intelligencia hányadossal rendelkeznek (Mönks, 1998).
A hangok világa már a fogantatás után hatással van az emberre. A hallás a legközvetlenebb összeköttetés a külvilággal. Ez az ember és környezete közti alapvető kapocs. Elgondolkodtatóak Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész gondolatai: „Jelképesnek tartom, hogy van szemhéjunk, de nincs fülhéjunk, nincs rá mód, hogy a bennünket körülvevő sokféle zajt kikapcsoljuk, vagy lehalkítsuk. Fülünk legmélyebb álmunkból is felriaszt, és csak a süket – aki érzésem szerint minden ember közül a legmagányosabb – tudja felfogni, milyen az a világ, ahol tökéletes csend uralkodik.” (Menuhin, 1982.)
A magzat hamarabb hall mint lát, a méhen belüli zene hallgatása serkenti a hosszú távú memóriája kialakulását. Az első években tartósabb és élénkebb érdeklődést mutatnak a hangok iránt a gyerekek. A melódiákat is felismerik, tehát a dallamszerkezetet is meg tudják fejteni (Teleki, 2000.). A babák olyanok, mint egy érzelmi szeizmográfok, pontosan követik édesanyjuk hangulatváltozásait. Az anyaméhben megtapasztalt belső hangokra, jelenségekre támaszkodnak, születéskor s a korai életéveikben. Emlékeznek azokra a tapasztalatokra és benyomásokra, amelyek még az anyaméhben érték őket, felismerik a hangjelenségeket, zenei-nyelvi elemeket, arra támaszkodnak. Ennek bizonyítéka többek között az, hogy az újszülöttek anyjukkal azonos frekvencián sírnak; az ismerős hang megnyugtatja őket, szopóreflexeik egyértelműen elárulják, mi ismerős számukra; illetve a koraszülöttek fejlődése kevésbé stagnál, ha továbbra is az anyaméhben hallott hangok veszik körül őket.(Decker-Voigt, 2004.) Az emberi beszédhangok is több mindenről árulkodhatnak. Például a zárkózott ember hangja komoly és ellenálló, de a vékony, fáradt hangú emberről úgy gondolhatjuk, hogy nincs elég energiája vagy nem érdeklődő, a reszelős hang is utalhat fáradtságra, betegségre. A gyerek élete első három évében „behangolja” a fülét a saját anyanyelvének, zenei környezetének frekvenciájára. Amit ma mindinkább bizonyított tényként állíthatunk az, hogy minél több külső inger vagy impulzus éri a babákat, annál több szinapszis kapcsolat jön létre az agyában, melynek következtében az agy jobban fog differenciálódni. Agykutatások bizonyítják, hogy a két agyfélteke más és más képességek elsajátításához köthető. A beszédközpont például a bal agyféltekéhez, míg a zenei képességek nagy része a jobb agyféltekéhez kapcsolható. A két agyféltekét mintegy 200 millió idegrostból álló hálózat köti össze. Minél sűrűbb az idegrosthálózat, annál több szálon érkezik az információ az egyik agyféltekéből a másikba. Ahhoz, hogy minél jobban összekapcsolódjon a két agyfélteke, az általuk irányított képességeket arányosan kell fejleszteni. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermekek korai zenei fejlesztése a legteljesebb személyiség kialakulása érdekében éppen olyan jelentőséggel bír, mint a beszédkészség fejlesztése.
BAL AGYFÉLTEKEJOBB AGYFÉLTEKE
beszédkészség, nyelvi központ: pl. beszédértés, beszédelemzésjobb féltekés „beszéd”= zenei képességek nagy része: pl. hangszín, hangmagasság (benne abszolút hallás)(homloki lebeny kérgi régiója), harmóniák érzékelése, dallamok közötti differenciálás képessége
időérzékelés → a muzikalitáshoz kapcsolódó ritmusérzék a bal félteke kizárólagos tulajdonsága!térérzékelés, látás
a jobb kéz mozgatója (általában ügyesebb a ritmusjelzésnél, pontos, irányzott ütéseknél, függetlenül attól, hogy az illető jobb- vagy balkezes)bal kéz mozgatója
logikus gondolkodásabsztrakt gondolkodás, kreativitás, új dolgokra való fogékonyság → zeneértés, éneklő vagy zenei kommunikáció megértése, feldolgozása,  emóciók feldolgozása, érzékenység nonverbális hatásokra → a zene percepciója, élvezete (halántéki lebeny felső régiója)
asszociatív régió → dallammemorizálás, felidézés képessége képzeletben(homloki és halántéki lebeny) 
A beszédtanulásért felelős beszédközpont a bal agyféltekében van (lásd fenti táblázat), és mint az köztudott, genetikusan programozott (Chomsky). Ez azt jelenti, hogy beszédkészséggel minden ember születésétől fogva rendelkezik, és minden ép érzékszervekkel rendelkező gyermeknél az őt körülvevő nyelvi környezet hatására az első néhány év során kifejlődik a beszédképesség.
Azt is tudjuk, hogy ez az időszak kritikus. Ahol csorbát szenved a beszédfejlődés, beszédfejlesztés (lásd farkasok által nevelt gyermekek) ott maradandó nyelvi- és beszédhibák vésődnek be.
Hámori József neves agykutató az agyféltekék azonos szerkezeti felépítésére hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a jobb agyféltekének a nyelvi szintű fejlesztése, azaz a zenei nyelv fejlesztése éppúgy szükséges ahhoz, hogy arányosan fejlődjön mindkét félteke. Mit jelen ez? Minden ember –a beszédkészséghez hasonlatosan– genetikusan programozott érzékenységgel bír a zene, a muzikalitás iránt is. (Magzatkutatások már zene hatására történő intenzív magzati reakciókról is beszámolnak.) Ebből következik, hogy minden ép érzékszervvel rendelkező gyermek születése pillanatától – megfelelő zenei környezeti hatásokra – képessé válik a benne meglévő zenei képességek kibontakoztatására. Nem is kell messzire menni és tudományos utakat bejárni ahhoz, hogy ezt bizonyítsuk. A néhány hónapos csecsemő még a beszéd tartalmi, szerkezeti elemeinek megértése előtt képes érzelmeket megélni pusztán a beszéd intonációján keresztül, valamint felismeri édesanyja hangját (hangszín, hanglejtés alapján). Hámori József ezeket a beszédértés, nyelvi önkifejezés előtti jeleket annak tulajdonítja, hogy azon túl, hogy hasonlatosan fejleszthető a két agyfélteke képességrendszere, „az ember jobb féltekéje a fejlődés korai szakaszában valamivel gyorsabban differenciálódik, fejlődik, mint a bal félteke”. Tehát még mielőtt nyelvi értés szintjére jutna a gyermek, már megérteni képes az őt célzó megnyilvánulásokat, nonverbális jeleket és nem csak, hogy érti, fogékony rájuk, lekötik a figyelmét. A fejlődés későbbi szakaszában is egyértelmű, hogy azok az agyterületek, amelyeknek szerepe van a zenei információ feldolgozásában, más feladatokban, például emlékező és nyelvi funkciókban is részt vesznek. Kimutatható, hogy a rendszeres zenélés növeli a hallott információ feldolgozásának megbízhatóságát, nemcsak a zenei hangok, hanem a beszéd esetében is. Egyes szerzők azt feltételezik, hogy a zenei jártasság akár az intelligenciára általában is kedvező hatással lehet. (dr. Víg Julianna, 2010.)
A 0-3 éves korosztály elsősorban érzékszervi és mozgásos tapasztalatok útján szerzi a világról a benyomásait. Ezért jó tudni, hogy a hangok mozgásokat indukálnak, mely oldja a meglévő feszültséget az emberben, így a zene még mélyebbre jut, szabad utat nyitva az önkifejezésnek. Ám az sem mellékes felfedezés, hogy minél intenzívebb mozgással reagálunk egy adott zenére, dallamra, annál inkább aktiváljuk a jutalmazásért felelős agyi területeket, fokozódik a dopamin termelés a szervezetben, valamint a közös éneklés, zenei tevékenység oxitocint szabadít fel, s ezáltal a hűség és az összetartozás érzését erősíti. A gyermek arcán, mozgásán tükröződik a belső érzelem, lelke még mindenre nyitott, ezért a mi felelősségünk, hogy olyan élményekkel gazdagítsuk őket, melyek egy életen át elkísérhetik őket, erőt meríthetnek belőle. Az együttes, meghitt dalolás, énekkel kísért tevékenység lehetőséget biztosít a gyermek számára a szemlélődésre, a megállásra, a lassabb tempóra, arra, hogy a világot és önmagát más szemmel nézze, máshogyan érzékelje.
A kisgyerek még minden figyelmét egy dologra összpontosítja, számára ez a tanulás alapja. Ez a kincset érő koncentrált figyelem később egyre inkább megosztott lesz, ahogy egyre több inger éri a gyereket. Lehet, hogy nem is maga a fejlesztés tartalma a fontos, hanem csupán az a tény, hogy a gyermek koncentrált figyelmet kap a számára elsődleges személytől, gondozótól vagy a számára fontos emberektől. Úgy érzi, hogy fontos számukra, és amit csinál az jó, függetlenül attól, hogy tényleg így van-e a valóságban, és ennek következtében növekszik az önbizalma. Magabiztosabban fog viselkedni a környezetében, az új dolgoktól nem fog félni, ha valami ismeretlennel fog találkozni, akkor nem fog szorongással reagálni. Ez az érzelmi stabilitás adja meg számára azt a lehetőséget, hogy merjen a világban bátran új dolgokat kipróbálni és elsajátítani.
A zenei nevelés elősegíti a magasabb rendű pszichés funkciók gyorsabb ütemű fejlődését. A gyerek, zenélés közben érzelmeket él át, ill. hoz létre, így a zenei nevelés olyan élménymintákat ad, melyek alapjai lehetnek a későbbi tapasztalatok szerveződésének. Az adott tanulási lehetőségen belül azonban az értelem „építkezése” épp azokkal az ingerekkel fejleszthető, amelyek a környezetből érkeznek és feldolgozást nyernek. Amit környezeti interakciónak (kölcsönhatásnak) nevezünk, szociális interakciónak is nevezhetjük, mivel ezek az interakciók csak szociális közegben jelennek meg. Ezért Gerald Hüther (2000) az agyról úgy vélekedett, hogy az sokkal inkább szociális, mint kognitív idegrendszeri egység. Hámori József szavaival: „…a muzikalitás (és annak a fiatalkorban megkezdett kifejlesztése) a teljessé válható emberi személyiség integráns része, amely nélkül nemcsak szépségélményektől esik el az ember, hanem sajátos kommunikációs, az emocionális alaprendszerrel is összefüggő, kognitív (megismerő) szférához szorosan tartozó tulajdonság kifejlődésétől (és meglététől) is.”
Tehát „Miért énekeljünk, zenéljünk nap mint nap?”: mert a zenei nevelés sokkal többet jelent mint zenét hallgatni és énekelni, mondókázni. Második nyelvünk, amivel érzelemgazdagabban tudjuk kifejezni magunkat. Lélekemelő és kiegyensúlyozottságot nyújtó tevékenység, az önkifejezés egyik formája. „A zene önmagunk feltérképezéséhez és az emberek közötti kapcsolatok jobbításához segíthet. És amíg a zene tovább él, fennmarad, ha titkát nem is tudjuk megfejteni, bízhatunk erejében.” (Bernstein, 1974)
Utószó – ötletek (a teljesség igénye nélkül!) a mindennapi énekes, mondókás helyzetekre
Táncoltatást, dülöngéltetést, pörgést-forgást, ugrálást kísérő mondókák, dalok:
Tücsök koma ciripel,
hátán semmit sem cipel.
Jobbra dűl, meg balra dűl,
talán bizony hegedül.
Hej, pipirke, pipirke,
ssss sl s
ez a szarka tánca,
sfmf s s
csepü-lapu kenderfű,
sssl sf m
ez a fordulása.
sfmr d d
Gombolyag cérna,
faggyú gyertya,
medve talpa,
annak tánca,
morgó mája,
toppantója,
gyere ki a gyepre,
hopp!
Eszköz elkérésekor: Lipityom-lapatyom,
majd, ha megnősz, od`adom!
Kínáláskor:Tessék, tessék vegyenek,
zsömlebelet egyenek!
Eljátszható, mozgássorral megjeleníthető:
Szarkának való kását főzünk,
ez megette, ez megitta,
emez összekaparta,
ennek semmi sem jutott.
A kúthoz ment vízért:
tyup, tyup, tyup!
(ujjasdi)
Mag, mag, búzamag,
benne aluszik a nap.
Mag, mag, búzamag,
nőjél, nőjél hamarabb!
Esőt, felhőt hoz a szél,
szomjas soha ne legyél!
(nagy mozgásos)
Keverem a kását,
sütöm a pogácsát,
kell ki pipiske,
ha nem kelsz ki, összetörlek,
ropp, ropp, ropp!
(tenyeresdi)
Nemkívánatos dalok (Lásd: Forrai, 1994, 20-22.o.!!!) helyett
Dombon állt egy házikó,
házikóban ládikó,
ládikóban kerek tálca,
a tálcán meg öt pogácsa.
Arra járt az egérke,
mind megette ebédre.
(Erdő szélén házikó… helyett)
Tik-tak, tik-tak, jár az óra,
körbejár a mutatója.
Azt hirdeti minden reggel,
ki korán kel, aranyat lel.
(Így ketyeg az óra… helyett)
Ütöm-ütöm, üt mozsár,
szól a rigó: akadál,
dá-lia, dá-lia,
alapita, lotty!
(Így ketyeg az óra… helyett)
Csihu-hu-hu megy a vonat,
viszi már az utasokat.
Jön a kocsi, most érkeztünk… (Kodály)
Megy a kocsi, fut a kocsi… (Kodály)
(Megy a gőzös… és a
Megy a Zsuzsi vonat… helyett)
Hágcsón hágtam,
lépcsőn léptem,
aranygyűrűm elvesztettem.
Nap fölkapta,
Holdnak adta,
Csillag az ujjára húzta!
(Megy a gyűrű… helyett)
Mikor én kicsike voltam,
az ágy alá is bebújtam,
fenyőfából tüzet raktam,
kukoricát pattogtattam,
luf, luf, luf!
(Egyszer volt egy kemence… helyett)
Most viszik, most viszik
Danikáné lányát.
Bíborban, bársonyban,
aranykoszorúban.
Nem adom a lányomat
arany hintó nélkül,
abban pedig hat ló legyen,
mind a hatnak arany farka legyen.
(A gazda rétre megy… helyett)
Katicabogárka,
szállj fel az égbe.
Hozzál nekünk meleget,
vigyed el a hideget.
Hinta, palinta,
Karácsonyi Katica,
régi dunna, kiskatona,
ugorj a Tiszába!
Gijszí, gajsza, molnárgazda,
ki a lábát fogja,
az a keresztapja/gondozója.
(Egyszer egy hétpettyes… helyett)

Felhasznált szakirodalom
Bernsein, Leonard (1974): Hangversenyek fiataloknak. Zeneműkiadó, Budapest
Decker-Voigt, Hans-Helmut (2004): Zenével az életbe. A hangok szerepe a várandósság idején és kisgyermekkorban. Medicina Könyvkiadó, Budapest
eLitMed.hu, dr. Víg Julianna Faculty of 1000 Biology Reports
http://test.lam.hu/ilam/agykutatas/_b_a_zene_hatasa_a_kognitiv_kepessegekre_b_4914/2010.10.18. 15 óra
Forrai Katalin (1994): Ének a bölcsődében. Editio Musica Kiadó, Budapest
Menuhin, Yehudi - Davis, Curtis W. (1982): Az ember zenéje, Zeneműkiadó, Budapest
Mönks, Franz J. – Ypenburg, Irene H. (1998): A nagyon tehetséges gyerek. Akkord Kiadó
Teleki Béla (2000): Magzatkönyv. Korda Kiadó, Kecskemét
Urbánné Varga Katalin (szerk.) (2002): Hang és lélek: Új utak a zene és a társadalom kapcsolatában. Magyar Zenei Tanács

Forrás: 
http://kerekito.hu/index.php/component/content/article/37-olvasnivalok/614-enekeljuenk-hogy-miert